A Kádár-rendszerben milyen volt a fegyvertartás Magyarországon?

Szigorúbb volt.

A fegyverekre a kommancsok nagyon odafigyeltek, hogy csak náluk lehessen, másnál még viccből se.

A katonaságba besorozottak közül, a kétes elemnek számítók munkásszázadba kerültek, ahol maximum fényképen láttak lőfegyvert.

Ma már sokkal könnyebben jut fegyverhez az, akinek erre igénye van.

Eleve, a határforgalom is más, nincs vám, útlevél és poggyász-ellenőrzés, stb.

Igen, légpuska rengeteg embernek volt. Slavia volt szerintem a legismertebb.

Olyan szempontból kevésbé volt szigorú a helyzet, hogy jelenleg önvédelmi fegyvertartási engedélyt már nem adnak politikusoknak, bíróknak, nyugdíjas rendőröknek meg katonáknak, stb., kizárólag aktív rendőröknek, akkor meg azért elég sok önvédelmi volt.

Vadászpuska kb. annyi embernek volt, mint manapság, csak fejenként kevesebb. És nem csak pártemberek vadászhattak, anno a köznép még egyszerűbben bekerült egy vadásztársaságba, mint manapság. (Már ha nem minősült politikailag megbízhatatlannak.)

Sportlövészet sokkal elterjedtebb volt, gyakorlatilag mindenfelé, nálunk egy közepes faluban is volt lövészkör, és lődomb a sportpálya mellett. A KISZ-esek, meg néha a felsős általános iskolások lövöldöztek kispuskával, amik, ha jól emlékszem, az iskolában voltak tárolva. Magánszemélyeknek nem volt.

Munkásőrök is voltak minden faluban, az ő fegyvereiket többnyire őrizetlen szertárban tárolták. (Elő is fordult néha, hogy valaki leverte a Tuto lakatot, és elvitte a puskákat. De az ilyenekre nagyon ugrott a rendőrség.)

Az oroszoknál leginkább csak a kivonulás táján lehetett puskát venni, mikor már zavaros volt a nyilvántartásuk. Egy elveszett puskáért alapesetben az agyba-főbe verésen túl még több év büntetőtábort is kaptak. A lőszert viszont osztogatták, nekik nem kellett vele elszámolni, mint a magyar katonáknak. De hát géppisztoly nem sok embernek volt, úgyhogy a lőszerrel se lehetett sokra menni.