Pontosan hogyan működik az elbirtoklás?
Nem a feltételeire, meg ilyesmire vagyok kíváncsi, hanem hogy tulajdonképpen hogyan is néz ki a valóságban?
Számomra mindig elég furcsa volt, most eszembe jutott megint és egy kicsit belenéztem. Nem nagyon értek a joghoz, szóval biztosan valahol félresiklott a gondolatmenetem.
Tehát, ugye csak akkor lehet elbirtokolni valamit, ha a birtokszerzés nem törvényellenesen történt. Maradjunk most az ingatlannál, egy elhagyatott háznál például. Amikor én arra gondolok, hogy egy vadidegen házba engedély nélkül belépek, eszembe jutnak olyan kifejezések, mint birtokháborítás, magánlaksértés és a tulajdonos akaratának megsértése. Ha jól értelmezem, ezek azért nem alkalmazhatóak, mert az ingatlan tulajdonosa nem birtokolja azt, illetve nem is lakik ott, valamint nem is tud róla, hogy egy idegen birtokába vette. Ezzel kilőttük a birtokháborítást, magánlaksértést és tulajdonos akarata ellenére történő birtoklást és így már nem számít illegálisnak. Oké. De ha e szabályok szerint játszunk, akkor ingó dolgok esetében mi választja el az elbirtoklást a lopástól? Tételezzük fel, véletlenül elhagyod a telefonodat, például kicsúszott a zsebedből (semmi közöm hozzá), én megtalálom, zsebre teszem, de jó van egy telefonom. Viszont ez már lopásnak minősül, nem? És mivel illegálisan vettem birtokomba a telefont, így nem tudom a 10 év lejárta után törvényesen a tulajdonomba venni. Remek, de ingatlanok esetében miért nincs így? Vagy ha így van, akkor meg egyszerűen nem is létezhet elbirtoklás, hiszen kizárólag illegálisan lehet birtokba venni. Vagy nem. De ha nem, akkor miért nem és ez miért nem tűnik számomra alkalmazhatónak ingatlan és ingó dolgok esetében egyformán?
Nyilván ez így hülyeség, a birtoklás nem szűnik meg rögtön akkor, amikor valaki fizikailag nincs kontaktban a dologgal. Én is kinézek az ablakon, ott áll az autóm egy nyilvános parkolóban, attól még nem válik más számára szabadon elvihetővé. Próbáltam rákeresni, hogy nem-e esetleg a birtoklásnak van valami "határideje", amin túl már nem minősül birtokháborításnak, de erről nem találtam semmit.
Szóval hogyan működik ez a gyakorlatban?
Ja, olvastam még valahol olyat, hogy csak a tulajdonos engedélyével legális a birtokszerzés, ami abszolút logikus, de most őszintén... ilyen nem létezik. Ha valaki másnak akarja adni a tulajdonát, ráadásul tök ingyen, akkor egyszerűen írnak egy adásvételi szerződést és kész, miért húznák az egészet 10-15 évig? Na meg ingatlan elbirtoklás esetében feltételezem 99%-ban olyan házakról van szó, amiknek a tulajdonosa örökös nélkül meghaltak, vagy ilyesmi, ez esetben a tulajdon ha nem tévedek az önkormányzatra száll, akik meg szintén nem fognak engedélyt adni.
Szóval ez is oda vezet, hogy elbirtoklás nem is igazán létezik a valóságban.
válasza:Előszőr is ingatlanok esetében ez 15 év, ingóságok esetében 10 év.
Továbbá az elbirtoklásnak szakadatlannak kell lennie énem lehet benn ezekben az években megszakítás.
Bekövetkezett károkat magadnak kell helyre állítani. Lényeges kiemelni, hogy az elbirtokló hasonló hatalommal rendelkezik a dolog fölött, mint maga tulajdonos. És ezt éveken keresztül nem tudom érdemes-e ilyen feltételek kell belevágni?
válasza: válasza:Konkrét példa a való életből:
Dédapámnak volt egy belterületi telke (házhelye), amire eredetileg házat akart építeni, de aztán ebből nem lett semmi. Viszont kertészkedésre volt használva a terület.
Nagyapám 1976-ban kifizette az elhunyt testvére távol élő gyerekeinek az apjuk részét. (Már előtte is egyedül használta a telket, csak akkor mér bérleti díjat kaptak a gyerekek.)
Nagyapám 1994-ben meghalt. Apám, minden minimális jogismeret híján, észrevette ugyan a hagyatéki határozatból, hogy nem az ő nevére került a teljes terület, hanem csak egy része, de úgy gondolta, ez úgyse számít, csak elírták itt a kapott levélben, mert volt is egy kockás papír, amin anno a gyerekek aláírták, hogy átvették a pénzt.
(Nagy valószínűséggel nagyapám azért csak zsebszerződéssel vette meg a földet, nem hivatalosan átíratva, mert akkor az aránylag nagy terület miatt ugrott volna a háztáji termény, amit a téesztől kapott a beadott terület fejében.)
A lényeg, hogy valamikor a 2010-es években felmerült, hogy ez mégse jó így. Addigra már apám részéről is letelt a 15 év, de amúgy is hozzászámít a jogelőd (nagyapám) általi birtoklás, tehát ilyen szempontból megállt az elbirtoklás.
A sajátként való birtoklás is megvolt, mert nagyapám tudta, hogy kifizette a telekrészt, nem fogják tőle visszakérni, apám meg eleve azt hitte, hogy rendesen, hivatalosan is az övé a telek, csak azon a papíron írták rá tévedésből a régi tulajdonosokat.
Ennek folytán nem csak ő használta az egész kertet, hanem ő tartotta karban a kerítést, a telek előtti árkot, ő fizette a helyi adót, stb. A távol élő rokonok semmit nem fizettek, azt se tudták, hogy nekik ilyen telek van a nevükön.
Az egyik, mikor megmutattuk neki az általa aláírt kockás papírt (amire ő sem emlékezett), gond nélkül beleegyezett, hogy apámnak ajándékozza (papíron) a telket.
A másik viszont (egyedül élő demens idős személy) felháborodott, hogy be akarjuk csapni, csak el akarja venni tőle apám a földjét, meg különben is, pár ezer Ft-ért hogy adta volna oda azt a területet? (Az a pár ezer akkor egy havi fizetés volt.)
Szóval, ügyvédhez fordultunk, és ő is megerősítette, hogy csont nélkül át fog menni az elbirtoklás, ha odáig jut az ügy.
(Szerencsére addig járt az illető nyakára, hogy végül sikerült vele megértetni, hogy ha nem írja alá az ajándékozást, akkor belevisszük egy perbe, amit esélye sincs megnyerni, viszont pénzébe fog kerülni, ha kifizettetjük vele - mint pervesztessel - a tárgyalás költségeit. Így nem kellet pereskedni, de ha kellett volna, akkor megállt volna az elbirtoklás.)
Mi a helyzet akkor ha olyan parcellát akarok elbirtokolni ami egy halott nevén van.
Most lett bejegyezve a haláleset mivel külföldön hunyt el az illető több éve. Nincs gyereke, házastársa, de több örökös van. A földem barázdája nem tudtam, hogy nem az enyém.
Örökség volt.
válasza:Halott személy nem jogképes, tőle nem lehet semmit elbirtokolni.
Ha volt itthon bármilyen hagyatéki tárgyalás utána, akkor először kell tartani egy póthagyatékit. Aminek lefolytatását a hagyatéki tárgyalást elvégeztető önkormányzattól kell kérnie bárkinek, aki érdekelt a témában, azaz valószínűleg örökös lesz. Utána vele lehet egyezkedni.
Ha csak külföldön volt utána hagyatéki tárgyalás, az problémásabb. A részleteket kérdezd meg az adott parcella szerinti önkormányzat jegyzőjétől, vagy ha nagyobb városban van, akkor feltehetőleg van hagyatéki osztály is. Az első teendő mindenképpen a póthagyatéki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!