Csak az Alkotmány 75. és 76. § tartalmazza nemzeti jelképeinket, tágabb körben beszélhetünk e továbbiakról? Például Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. verse?

Természetesen a jog csak a saját körében tud meghatározni dolgokat, de attól még ugyanazoknak a szavaknak lehet más értelmük is a köznyelvben vagy másik szaknyelvben. Ilyen értelemben vannak továbbiak is, csak azokhoz nem fűződik jogi szabályozás.

Nem vagyok alkotmányjogász, de nem is kell annak lenni a válaszhoz.

Nem vagyok alkotmányjogász, de tanultam már alkotmányjogot, remélem így is válaszolhatok.

Az Alkotmánynak kevés normatív ereje van, tehát ha megsértik az emberi méltóságom nem hivatkozhatok az Alkotmányra, hogy pedig benne van. Viszont szerencsére más jogág is védi, így hivatkozhatok a Ptk. 76.§-ára, de ezt még sorolhatnám mert a legtöbb védendő jogi tárgy levezethető az Alkotmányból (nem mind pl.: állatkínzást büntetik, de az Alkotmányban nincs benne)

A nemzeti jelképet is védi más jogág a Btk. 269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tehát ennek van jogkövetkezménye, de ha Illyés Gyula versére nagy nyilvánosság előtt azt mondom, hogy szar vers az állam nem alkalmaz szankciót, a tömeg nézőpontjától függően már lehet. (Egyébiránt érdekes az erkölcs, a jog és a morál viszonya. Részben kiegészítik egymást, de ebben a tekintetben nincs jogi relevanciája.)