Mi a különbség az elévülés és a jogvesztő határidő között?

Az elévülés lényege, hogy az elévülés követelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. Az elévülési idő az egyes jogágakban eltérő. A PTK - ban általában 5 év, a szavatossági igénynél 6 hónap, munkajogokban 3 év. Az elévülés kezdete, a követelés esedékessé válása. Az elévülés megszakadása, nyugvása: Ha az elévülés megszakad, az elévülési idő újból kezdődik, a korábban eltelt elévülési idő figyelmen kívül marad. Az elévülést megszakító okok, pl.: a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, a bíróság előtti érvényesség. Az elévülés nyugszik, ha a jogosult menthető okból tudja igényét érvényesíteni. A nyugvási ok megszűnése után az elévülés folytatódik, a nyugvás előtti időt figyelembe kell venni. A követelés az akadály megszűnésétől számított egy éven belül, munkajogban 6 hónapon belül, akkor is követelhető, ha elévülési idő már eltelt vagy abból kevesebb van hátra. - Jogvesztő határidő: lejárta esetén maga az alanyi jog szűnik meg. Igazolásnak helye nincs. A jogvesztő határidőt a jogszabály kifejezetten kimondja. A jogvesztő határidő letelte utáni teljesítés visszakövetelhető. Közhatalmi aktusok: Csoportosíthatók aszerint, hogy mely állami szervek hozzák: - államigazgatási aktusok - bírósági aktusok Az állami aktusok aszerint, hogy milyen hatást gyakorolnak a jogviszonyra. lehetnek: - dekleratív - megállapító, megállapítják a tényeket, - konstuktív - jogviszonyt létesítő vagy alkotó, megszűntető.