Mindig jönnek az államadóssággal, miért nem nyomtatunk magunknak pénzt?

oké de akkor hogyan keletkezik a pénz?

A mai társadalom intézmények rendszere. Ezek közül a pénzügyi rendszert ismerjük a legkevésbé, és mivel működését túlbonyolítják, az átlagember nem is akarja érteni, hogyan működik. A film felteszi az egyszerű kérdést: hogyan jön létre a pénz, és ez hogyan irányítja a világot. A pénz szülőatyjához, az USA központi bankjához, a FED-hez zarándokolunk, amely néhány éve kiadta a „Modern Money Mechanics” című könyvet, ebben leírják a pénz keletkezésének menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.

A folyamatot egyszerű példa segítségével vezeti le. Az USA kormányának pénzre van szüksége, ezért a FED-től kér 10 milliárd dollárt. A FED emiatt 10 milliárd dollár értékben államkötvényt vásárol. Az állam legyártja a nyomdában az államkötvényeket, a FED meg a 10 milliárdot érő bankjegyeket. Aztán kicserélik egymást közt a papírhalmokat. Ezután a kormány a pénzt letétbe helyezi egy bankszámlán. A valóságban persze a teljes dollármennyiség csupán 3%-ának létezik papírmegfelelője, a többi 97% számítógépeken könyvelési tétel.

A résztartalékra épülő banki rendszer

A bankszámlán lévő 10 milliárd dollár a bank tartalékainak a része lesz. A résztartalékra épülő banki szabályok alapján – a FED-kiadvány szerint – egy banknak kötelező tartalékot képeznie, amely a betétek fix százalékával egyenlő, jelen esetben ez 10%. Vagyis a 10 milliárd 10%-a, azaz 1 milliárd a banknál marad tartaléknak. A többi 9 milliárdot pedig a bank alapvető szolgáltatására, azaz a kölcsönzésre fordítják. Most jön a barbatrükk. Első blikkre azt gondoljuk, hogy ez a 9 milliárd az eredeti 10 milliárdból származik, de nem így van. A 9 milliárd dollárnyi kölcsönalap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárdon felül. Vagyis a számlán megmarad a 10 milliárd, és a bank erre hivatkozva további 9 milliárdot tovább kölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.

Hogyan lehet ez? Hát úgy, hogy amikor egy bank kölcsönt ad, a pénzért cserébe a fizetési ígérvényt kapja meg a leendő adóstól. Így jön létre a 9 milliárd a semmiből. A láncfolyamat megy tovább. Valaki kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárdot a banktól, és azt a saját bankjában helyezi el. A pénzből 10% a bank tartalékainak része lesz, míg a 9 milliárd 90%-a, vagyis 8,1 milliárdnyi új pénz újabb kölcsönök alapjául szolgálhat. Ez a folyamat gyakorlatilag a végtelenségig folytatódhat. Az eredeti 10 milliárdon felül így átlagosan 90 milliárd dollárnyi pénz kreálható a semmiből.

A kódolt infláció és az adósság

De mi ad értéket a semmiből keletkező pénznek? A meglevő pénzmennyiség. Vagyis az új pénz értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől. Hiszen a pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt. Ezt hívjuk inflációnak. A résztartalékra épülő banki rendszer tehát kódoltan inflációs. A dollár vásárlóerejének folyamatos csökkenése igazolja ezt az állítást. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben – ami 96%-os leértékelést jelent a FED megalakulása óta.

Menjünk tovább! A pénzügyi rendszerben a pénz adósságot jelent, hiszen a folyamatot elindító állampapírok adósságot fejeznek ki, és amikor a FED megveszi ezeket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a FED-nek a pénz visszafizetésére. Az utóbbi évtizedekben a FED által kibocsátott pénz mennyisége és az amerikai államadósság szinte teljesen szinkronban növekedett. „Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem” – mondta a FED egyik kormányzója 1941-ben.

És a lényeg: a kamat! Ami nem létezik!

És mikor már eleget hüledeztünk volna az abszurditások hallatán, akkor jön a fekete leves: a kamat. Hiszen a pénzt mindig kamatostul kell visszafizetni. De ha az összes pénzt a központi bank teremti, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal együtt többszöröződik, és ha a tőke csak a pénzügyi ellátó rendszerben keletkezhet, akkor hol van az a pénz, ami a kamatot fedezi? Sehol. Ugyanis a bankoknak visszafizetendő pénz mindig több mint a forgalomban lévő pénz. Ezért szorgoskodik örökké az infláció, hiszen mindig új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó állandó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Csakhogy ennek az ördögi körnek igen kevés nyertese van, és igen sok vesztese. A fizetésképtelenség és a csőd tehát be van kalkulálva a rendszerbe. Ha nem fizeted a jelzálogot, elveszik a házad. A rendszer alapelemének tekinthető tehát, hogy a bankok folyamatosan veszik el az emberek egyéni javait, és sokszor csak véletlenszerű, hogy ki a következő áldozat.

A pénz törvénytelen. Egy precedensper Amerikában

1969-ben Jerome Daly bíróságon támadta meg az árverezést, amit a bank akart foganatosítani, mikor Daly nem tudta tovább fizetni a törlesztőrészleteket. Daly azzal érvelt, hogy a jelzálog-szerződés törvényes tulajdonforma cserét ír elő a bank és közte. Daly szerint azonban a pénz sohasem volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejöttekor. Emlékezzünk a FED-kézikönyv passzusára: „kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el pénzért cserébe.” A bank tartalékalapja sem változott a kölcsön folyósításától. A pénz nem a bank meglévő vagyonából származott, hanem feltalálták, és semmit sem adott hozzá saját vagyonából.

A bank elnöke a tárgyaláson elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt, ami csak a könyvelési tételekben jelent meg. Azt is elismerte, hogy semmilyen törvény sem hatalmazta fel őket erre. Törvényes ellenértéknek kellene léteznie, és azt kellett volna felajánlania. A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték. Daly megtarthatta a házát. A per tanulsága az, hogy amikor pénzt kölcsönzöl a banktól, akkor a kapott pénz nem valódi, ráadásul törvénytelen. Ez érvényteleníti a szerződést, ugyanis a pénz sohasem volt a bank tulajdona. Az effajta jogi értelmezéseket eltitkolják az emberek elől, és az egyének javait folyamatosan veszik el.

Modern bérrabszolgaság

A résztartalékra épülő banki szabályok a világ legtöbb bankjában érvényesek, és valójában a modern rabszolgaság rendszerét alapozták meg. Hogyan? Mivel a pénzt adósságból kreálják, így kvázi az emberek tartoznak, ezért igyekeznek egymással versengve munkához jutni, hogy visszafizessék az adósságukat. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehetünk valaha is adósságmentesek? Sehogy! Az állandó adósság, az infláció és a soha vissza nem fizethető kamat által létrehozott elkerülhetetlen hiány fenntartja a bérrabszolgaságot, és a haszonból csupán a csúcselit profitál. A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni kell, a gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik. Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit valaha kitaláltak. A rendszer láthatatlan háborút folytat a lakosság ellen. Az adósság a fegyver, amellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgasorban, és a kamat a muníció. A bankok a multikkal és a nyugati kormányokkal karöltve tökéletesítették a gazdasági háború arzenálját, új fegyvereket hoztak létre: IMF és Világbank. És egy újfajta katonát: a gazdasági bérgyilkost. De erről majd a következő részben.

Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad

„A krízis már nem fogadhatja el többé a régi normákat, régi mintákat, ősi tradíciókat.” „Nincs értelme az egészség mértékéről beszélni, egy alapvetően beteg társadalomban.” „Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.”

A világ népességének 1%-a birtokolja a világ javainak 40%-át, 34 ezer gyermek hal meg naponta, a bolygó népességének fele napi 2 dollárnál kevesebből él."

Szóval ezek alapján sosem tudjuk majd visszafizetni az államadósságot!

"Ez lehetetlen, DE viszont lehetne egy országos méretű "helyi" pénzt kibocsátani, amit csak belső fogyasztásra használnánk."

Ez jogilag lehetséges?