A nagykövetségek intézményei valóban az adott nagykövet országának területét képezik?

"A menedék nem elismert jogintézmény

A diplomáciai menedékjog nem általánosan elismert nemzetközi jogi jogintézmény, az európai államok azt nem ismerik el, válaszolta kérdésünkre a Külügyminisztérium sajtóosztálya. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. bécsi szerződés 41. cikke kimondja: hogy mind a képviseletnek, mind a diplomáciai képviselőknek kötelességük a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartása. Ez esetben ugyanis a menedékjog megadásával adott nagykövetség kivonja a bűncselekmény elkövetőjét az állami igazságszolgáltatás alól és tulajdonképpen beavatkozik olyan ügybe, amely a területi állam kizárólagos joghatósága.

A diplomáciai képviseletek területe nem minősül a küldő állam területének. A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés 22. Cikke rendelkezik a képviseletek sérthetetlenségéről, mely azonban nem vonja ki azokat a fogadó állam anyagi jogi értelemben vett joghatósága alól. A szerződés annyit ír elő, hogy "a fogadó állam hatósági közegei a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetője hozzájárult". Ennek alapján tehát a fogadó állam hatósága nem rohamozhat meg egy nagykövetséget, a gyakorlatban az ilyen eseteket az államok a diplomáciai udvariasság alapján kétoldalú tárgyalások során rendezik. A képviselet helyiségeinek sérthetetlensége azonban nem jelenti azt, hogy azok a küldő állam szuverenitása alá kerülnének, vagy területéhez tartoznának, csupán az épületek eljárásjogi értelemben mentesek a fogadó állam joghatósága alól.

A diplomáciai képviseletek sérthetetlenségének biztosítása a fogadó állam feladata. Ha egy állam menedékjogot ad egy körözött bűnözőnek, az nem szünteti meg a helyiségek sérthetetlenségét, viszont a sérthetetlenség nem ad jogot a képviselet feladataival összeegyeztethetetlen tevékenységre, közölte a Külügyminisztérium. Ha egy körözött bűnöző kilép a nagykövetségről, a magyar hatóságok letartóztathatják, ha viszont a nagykövet autóján hagyja el az épületet, arra ugyancsak vonatkozik a sérthetetlenség elve"

érdekes ez az eljárásjogi joghatóság ...

most akkor pl ha olyan történik, amely az adott ország Btk-ja szerint bűncselekmény, de egy olyan ország nagykövetségének helyiségében történik, ahol viszont nem büntetendő ugyanaz a cselekmény, azaz az ő Btk-juk szerint nem sértett meg az illető semmit, na ilyenkor mi a frász történik?

Mondok egy példát:

1, ha egy diplomata a nagykövetség épületében folytat szexuális kapcsolatot egy 13,5 éves fiatallal, és pl ez a spanyol és portugál Btk szerint nem bcs, mert náluk aszem 13 év a korhatár.

Nos ilyenkor elkövet vmit az illető vagy sem?

2, és ugyanez a történet olyan esetben, ha követségi területen követi el, de magyar állampolgár?

Ilyenkor mi történik?

Na meg gondolom, azért nagy mértékben attól függ mindennek megítélése, hogy mondjuk egy usa-nagykövetség Németoban vagy más jogállamban nem "rendezkedik be" annyira a menekült-kérdésre, de azért pl nálunk, ahol amolyan vadkelet módra van jogállam, itt azért többet megtesznek a menekültek biztonságos fogadásáért. de azért kíváncsi lennék erre a gyakorlatban is. Ha valaki bemenekül oda politikai üldözöttként, akkor ott marad 1 hétig amíg kerítenek neki egy repjegyet, aztán kimenekítik az országból amerikai fennhatóságú géppel? Vagy hogy?

#12 Ehhez először is az anyagi jog területi és személyi hatályát kell ismerni. Egy adott ország büntetőjogi kódexének a területi hatálya kiterjed a saját államterületére, a személyi hatálya pedig az állampolgáraira. Tehát ha Srí Lankán vagy, akkor egyszerre terjed ki rád a magyar és a srí lankai BTK hatálya, előbbi személyi alapon, utóbbi területi alapon.

Mivel - mint írtam - a követség nem a küldő ország területe, így ott is a fogadó ország büntető anyagi jogának területi hatálya érvényesül. Ugyanakkor pl. a spanyol állampolgárokra is mindig kiterjed a spanyol BTK, azaz a CP személyi hatálya. Tehát ha a spanyol diplomata szexuális kapcsolatot létesít egy 13 éves lánnyal a követségen, a magyar jog szerint bűncselekményt követ el, a CP szerint viszont nem.

Tehát a spanyol rendőrség bűncselekmény hiányában nem fog eljárni ellene. Mivel azonban a diplomata személye és a követség területe eljárásjogi mentesség alá esik, a magyar rendőrség megindítja ugyan az eljárást, de a diplomatát felelősségre nem tudja vonni, és a követségen sem tud nyomozni.

Ilyen esetben azonban a magyar külügy kiutasíthatja a diplomatát, súlyosabb esetben a küldő országgal minden diplomáciai kapcsolatot meg is szakíthat mindaddig, amíg az a helyzetet nem rendezi.