Hogyan kell elintézni, hogy a gyerektartás a gyereknek menjen a számlára?

A gyerektartás nem a gyereknek jár? Te még gyerek vagy?

Amúgy egyszerűen csak mond anyádnak, hogy utalja át neked, miután neki megérkezett.

Ha anyádnál élsz akkor igen is joga van a gyerektartás egy részére.

Mert a gyerektartás a rezsid felére és az étkezésed felére is kell. Ès ugye ö fizeti a tanulmányaid kiadásait is...

Hogy hazudik az elég valószínü, és ez nem szép, inkább nyiltan elkellene mondania, hogy ne követelödzél töle.

Egyetértek 4.-el.

Te bizony megfeledkeztél arról, hogy te sem ingyen élsz, De a(z) (ingyen) pénzre meg igényt tartanál.

Nyilván az probléma, ha anyukád nem arra fordítja ami a te érdekeidet szolgálja.

(Reméljük nem elissza, kártyázza stb...)

1. A gyeretartás a gyerekRE, de nem a gyerekNEK jár!

2. Gyerektartás csak 18 éve korig jár, utána rokontartást kapHAT, ha nincs semmi kizáró ok.

3. A rokontartás összegét lehet a "gyerek" számlájára kérni, de az a szülö, aki a gyereket eltartja, nem köteles ezt ingyen tenni, a gyerek lakhatási, rezsi, étkezési és egyéb költségeit kérheti a gyerektöl.

Amíg kiskorú voltál addig apádtól a téged nevelő anyádnak járt a gyermektartásdíj. Kivétel: 20. életévig is neki jár, ha még középiskolában tanulsz. Felnőttként, már csak akkor kell szüleidnek tartásodról gondoskodnod, ha továbbtanulsz (törvény részletezi, hogy mely esetekben), ezzel saját tartásukat, vagy kiskorú tartását nem veszélyeztetik.

Ha szüleiddel nem tudsz megegyezni (pl. lehet az az egyezség, hogy apád tartásodról tartásdíj fizetésével gondoskodik, anyádnál meg ingyen ehetsz és lakhatsz), akkor bíróságtól kérheted tartásdíj megállapítását.

Ptk. idevonatkozó része

XXI. Fejezet

A kiskorú gyermek tartása

4:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:214. § [A rászorultság vélelme]

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

4:215. § [A szülő tartási kötelezettsége]

(1) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) Ha a gyermek tartása az (1) bekezdés alapján nem biztosítható, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegyék.

4:216. § [A gyermektartás módja]

(1) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).

(2) A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról]

(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása]

(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

XXII. Fejezet

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása]

A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága]

(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

4:221. § [A tartásdíj mértéke]

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról]

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

A gyerekTARTÁS az eltartónak jár. Mivel gyerekről 18 év alatt beszélünk aki amúgy se cselekedhet önállóan, így a minden esetben a szülő/gyám kapja.

Ha elmúltál már 18 és te akarod kapni, ebbe anyád is belemegy, akkor felhívod apád és jelzed neki, vagy szólsz anyádnak, hogy állítson be egy rendszeres átutalást a te számládra és szevassz. Utóbbi talán a legegyszerűbb.