Van joga feljelenteni?

"Szerintem emiatt nem jelenthet fel, mivel saját akaratából rakta fel a képet a netre, és tisztában volt a következményekkel."

Az, hogy valamit feltöltök az internetre,nem jelenti azt, hogy te kedved szerint felhasználhatod.

Szerzői jogot sértesz, ha olyan művet - jelen esetben képet - használsz, amihez nincsen engedélyed.

Továbbá személyiségi jogot sértesz azzal, hogy más valakinek az arcképével visszaélsz.

Ha van eszed, megszünteted a jogsértést és bocsánatot kérsz.

> mivel nem vagyok egy szép teremtés, és nem akartam, hogy emiatt elkerüljenek

Senki nem kötelez arra, hogy képet tölts fel. Ha valaki a kinézeted miatt kerül el, akkor jobb is, ha elkerül. Mert ha ő olyan tulajdonságod miatt nem kerül el, amivel !ténylegesen! nem rendelkezel, és azok a tulajdonságaid, amelyekkel valóban rendelkezel, azok számára nem fontosak, akkor tulajdonképpen nem téged nem kerül el, hanem egy fiktív személyt nem kerül el, aki nem te vagy.

> Szerintem emiatt nem jelenthet fel, mivel saját akaratából rakta fel a képet a netre, és tisztában volt a következményekkel.

Igen. Tisztában volt a következményekkel. A következmény pedig az, hogy egy olyan oldalra kerül fel a képe, ami nagy valószínűséggel szerzői jog által védett. Erre vagy az oldalon szereplő „Copyright © – Minden jog fenntartva – All rights reserved” felirat hívja fel a figyelmet, vagy ennek hiányában is véd a törvény. Egy szellemi természetű dologhoz sokféle jog fűződik. A képmáshoz való joghoz is sok jogosultság fűződik. Más jogosultság megtekinteni a képet, más lementeni a képet, más terjeszteni, átdolgozni, eladni a képet. Ezek mind-mind egymástól független jogok. Ha te jogot kaptál arra, hogy a képet megtekintsd, attól még nem kaptál jogot arra, hogy felhasználd, vagy árusítsd.

Nota bene, az, hogy kiírtad a kérdést ide, és én elolvashatom, válaszolhatok rá, a kérdés URL-jét tudom linkelni, az egy dolog. Az, hogy ha küldesz egy privát üzenetet, és én azt elolvashatom, válaszolhatok rá, az is egy dolog. De ettől még nem kaptam jogot arra, hogy a kérdésről, privát üzenetről csináljak egy képernyőmentést, átphotoshopoljam, és forrásmegjelölés nélkül feltegyem egy honlapra (mondjuk a Facebookra).

Egy kép – legyen fénykép, vagy készített kép –, a rendeltetés szerű, jóhiszemű használaton túl csak abban az esetben használható fel egyéb célra, ha a kép tulajdonosa erre írásban kimondottan engedélyt ad.

Például ha valaki elmegy egy fotóshoz, akkor a fotós csinál róla képet. Ha privát fotózásról van szó, akkor a fotós nem használhatja fel csak úgy a képet. Az külön szerződés tárgya, hogy a fotós – akár x Ft ellenében – felhasználhatja a képet a portfóliójában, vagy a fotós – akár x % ellenében – értékesítheti a fotót.

Igen, az illető feljelenthet azért, amit tettél. Bár nagy valószínűséggel ez inkább csak rádijesztés volt, hogy az ominózus képet eltávolítsd. (Tehát én is azt ajánlom, mint az első válaszoló, hogy a képet távolítsd el, és kérj bocsánatot.) Ha nem teszed, akár tényleges feljelentéssé is fajulhat a dolog. Az kellemetlen, mert bíróságra kell járkálni. (Mondjuk a feljelentőnek is kellemetlen, mert neki is rabolod az idejét, energiáját.) A végén meg fizethetsz valamiféle sérelemdíjat, meg lehet, hogy a perköltséget, ami azért százezer forintos nagyságrend is lehet.

Nem az ókorban élünk. Attól, hogy valamire van lehetőséged, nem biztos, hogy jogod is van hozzá. Ez pont olyan, hogy ha látsz egy lezáratlan biciklit, akkor ugyan van lehetőséged hazavinni, de ettől még jogilag nem lett a tied, attól még az valakinek a tulajdona, és te attól még, hogy nem volt lezárva, a lopás bűncselekményét elkövetted, hiszen a biciklit nem jogi úton került a tulajdonodba (nem adásvételi szerződéssel, nem ajándékozással).

És akkor jöjjön pár ide vágó jogszabály:

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről

„2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

[…]

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.”

„2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”

„2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;”

„2:52. § [Sérelemdíj]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.”