Mekkora esély van gyermekelhelyezési pert nyerni az alábbi esetben?
Adott egy anyuka és egy 4 éves kislány, illetve egy külön élő apuka. Anyuka másfél éve akadályozza a kapcsolattartást, apuka fél éve egyáltalán nem látta a gyermekét. Gyámhivatal lassú, lomha, alig reagál, eddig egy jogerős pénzbírság van csupán. Amiért anyuka akadályozza a kapcsolattartást, az az, hogy megvádolta apukát és az apai nagyszülőket a kislány sérelmére elkövetett szexuális bántalmazással, aminek azon túl, hogy semmilyen bizonyítéka sincs rá, sőt éppenséggel arra van, hogy a kicsi beteg volt, még a saját viselkedése is ellentmond, mivel ezt követően apuka és néha a nagypapa is továbbra is odajárt anyuka házába a kislánnyal játszani, fürdetni, és vettek részt együtt közös programokon anyukával és a kicsivel. Anyuka a bántalmazásra vonatkozó "gyanúját" csak egy évvel később jelezte a rendőrségnek, közvetlenül azután, hogy megindult ellene a gyámhivatali eljárás, akik persze bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást, apukát és a nagyszülőket meg sem keresték. A gyereket igazságügyi orvosszakértő is megvizsgálta, és kizárta a bántalmazást, valamint a bölcsődei és óvodai pedagógusok is pozitív jellemzést adtak a gyerekről, és nem érzékeltek rajta semmilyen bántalmazásra utaló jelet. Anyuka ennek ellenére váltig hangoztatja tovább a vádját és továbbra is akadályozza a kapcsolattartást, a gyámhatóság előtt kijelentve, hogy sem pénzbüntetést nem fog fizetni, sem a gyereket nem fogja elengedni az apjával. Ez a cirkusz másfél éve tart, és most jutott el abba a szakaszba, hogy anyuka teljesen elszeparálta a kicsit az apjától, akivel a gyereknek korában jó viszonya volt. Sőt, már az óvónők szerint már a teljes elszeparálás idején is volt a kislánynak olyan kijelentése, amely alapján az abúzus kizárható és a korábbi jó viszony alátámasztható.
Vajon ilyen előzmények után az apának mennyi esélye van elperelni az anyától a lányát?
Olyanoktól várok elsősorban választ, akinek a környezetében van hasonló eset.
válasza:Szerencsére a környezetemben nem volt ilyen eset, de ha az apának tiszta a lelkiismerete, akkor a helyében feljelenteném az anyát becsületsértésért, rágalmazásért.
Ez innentől kezdve már nem gyámhatósági ügy lenne, hanem rendőrségi, ahol az ügyet kivizsgálják és megalapozottság esetén továbbadják bíróságra. Ott szakértők bevonásával születik egy döntést, amivel aztán el lehet járni az anya ellen. Természetesen csak abban az esetben, ha amiket leírtál, tényleg csak rágalom!
válasza:Magyarországon nincs esélyed elperelni a gyereket az anyjától. A birók és a szakértők szerint a gyereknek az anyja mellett a helye és pont. Nincs racionális indok, ez a népszokás bármilyen probléma is van az anya viselkedésével.
Az már csak hab a tortán, hogy bármior újra és újra kijátszhatja a szexuális zaklatás kártyát és téged minden alkalommal meghurcolnak majd, és nem tudsz tenni ellene semmit. Megbélyegzett leszel bármig mondasz bármit próbálsz bizonyitani.
Egy hasonló esetben amikor csak a bántalmazás merült fel egyébként egy eleven gyerek esetében aki az udvaron szerezte a zúzódásait már ott is vizsgálták a szexuális zaklatás szálat.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy kinek van üldözési mániája a tisztelt magyar gyámhatóságnál és biróságnál.
Köszönöm a válaszokat.
Igen, az általam leírtak mindenben megfelelnek a valóságnak. Különben nem kapnék rájuk adekvát válaszokat sem. A történet borzalmas, és sajnos nem egyedi.
Az 1. válaszolót annyiban egészíteném ki, hogy ebben az esetben rágalmazáson és becsületsértésen már túlment az ügy, és valószínűleg a hamis vád is megállja a helyét. Az anya 12 éven aluli kiskorú gyermek sérelmére csoportosan elkövetett szexuális bántalmazással vádolja az apát és az apai nagyszülőket, amelyre a Btk. az életfogytiglan utáni legsúlyosabb büntetést, 20 évig terjedő börtönt ad. Megjegyzem, az állítólagos "cselekmény" idején a gyermek még csak 2 éves volt, nem 4.
A 2. hozzászólónak üzenném, hogy a szexuális zaklatás vádját csak akkor lehet kijátszani, ha van valami olyan tényalap, amire a vádló építhet.
Jelen esetben ez a gyermek betegsége volt, amit az anya kivizsgáltatott orvosokkal, akik megállapították, hogy egy fertőzés volt az oka, amely kezelés hatására el is múlt. Csak az anyában vagy kialakult egy rögeszme, amelytől a bizonyítékok hatására sem hajlandó tágítani, vagy szándékosan próbálja az apát és a nagyszülőket börtönbe taszítani.
Van Legfelsőbb Bírósági elvi határozat 2008-ból, amely kimondja, hogy a kérdésben ismertetett eset megalapozza a gyermekelhelyezés megváltoztatását, csak kíváncsi voltam, hogy vannak-e konkrét tapasztalatok akár pl. ennek az elvi határozatnak az alkalmazásáról is.
válasza:Sajnos kevés az esélyed, a bírók zöme ma is vakon elfogult az anyák javára. A bíróságon nagyon ügyelj arra
minden belekerüljön a jegyzőkönyvbe amit elmondasz, szánd rá az időt és olvastasd vissza minden alkalommal a jegyzőkönyvet!! A gyámügyek és a gyermekjóléti intézmények csak kirakati tevékenységet folytatnak, egyáltalán nem a gyermek érdekeit védik-képviselik megvárják ameddig a bíróság dönt, és az adott ítélethez igazodva járnak el függetlenül a gyermek érdekeitől! Kizárólag a bíróságon van esélyed és az azon múlik milyen bíró kapja az ügyet sajnos ez még most is így működik. A gyámügy vajon miért pénzbírságot szabott ki az anyukára fél év az már nem csak a kapcsolattartás akadályozása,ezzel veszélyezteti a gyermek egészséges értelmi-érzelmi fejlődését!!!! Jogellenes állapotot hozott létre!
válasza:Apuka bemegy a gyámhivatalba ÉRDEKLŐDNI a folyamatban levő ügyekről (remélem, minden egyes alkalommal ment a bejelentés, amikor az anya megakadályozta a kapcsolattartást). Amennyiben az ügyintézési határidő már letelt bármelyiknél is, érdemi intézkedés pedig nem történt, AZ ASZTALRA CSAP... Nem szabad "belenyugodni" abba, hogy "a gyámhivatal lassú és lomha" - iszonyat kemény határidők kötik őket; ha nem tartják ezeket, akkor akár panaszt is lehet tenni ellenük a felügyeleti szervüknél. Szóval ha csúsztak, akkor apuka szépen közli, hogy amennyiben két napon belül nem lesz meg a határozat, akkor panaszt tesz a hivatal és annak érintett (mulasztó) dolgozói ellen. Két nap múlva megint bemegy, és ha nincs semmi még mindig, akkor TÉNYLEG megírja a panaszt.
Opcionálisan egy másolati példánnyal megint besétálhat a gyámügyre pár nap múlva, és érdeklődhet a folyamatban lévő ügyekről. Akár viheti az ügyintézési határidőkre vonatkozó jogszabályok kinyomtatott példányát is, csak hogy érezzék a törődést...
Tudom, ez sok idő és energia, de sajnos a (bármiféle) hivatalnokok többsége egyrészt lusta, mint a disznó, másrészt meg fogalma sincs, hogy egyes esetekben neki tulajdonképpen mit kellene csinálnia.
Ezzel párhuzamosan pedig apuka indítson pert a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt - leírva az összes körülményt, bizonyítékokat csatolva stb. Egy segítőkész, mégsem méregdrága ügyvéd jó lenne...
És nem igaz, hogy mindig az anyának ítéli a bíróság a gyereket - tehát esélyes, hogy most apuka el tudja perelni a gyereket az anyától. Ha első fokon esetleg mégis kifogna valami idióta bírót, akkor fellebbezni kell. Másodfokon már a döntések többsége az apa javára szól.
A 6-os válaszolótól kérdezem, hogy milyen információk alapján gondolja azt, hogy a másodfok ilyen értelemben jobb, mint az első?
A gyámhivatal most úgy néz ki, hogy jobban fogja végezni a dolgát, mert anyuka elköltözött, és az ottani hivatal határozottabban áll hozzá a kérdéshez. Eddig a XVI. kerületi volt az illetékes, de azokat gyakorlatilag börtönbe kéne zárni, mert semmit nem csináltak, és egy év akadályozás után is képesek voltak azt a mondatot leírni, hogy "a gyermekkel kapcsolatban nem merült föl veszélyeztető körülmény".
#8
Ez így van, meggyőződésem szerint anyuka minimum nárcisztikus személyiségzavartól szenved, de az is lehet, hogy szociopata. Nem vagyok szakember, nem tudom megítélni, csak amennyire utána olvastam ezeknek és összevetem a saját tapasztalatommal.
Mindenesetre a kóros hazudozás, az igazsággal való szembesítéskor tanúsított kitörések (akár a bíróságon is!), a teljesen kontrollálatlan és szélsőséges megnyilatkozások, a bűncselekmény elkövetésétől való ódzkodás hiánya, a rögeszmés gondolkodás és a múltra való teljesen téves emlékezés általánosan jellemző rá.
válasza:6. vagyok. Ügyvédektől hallottam. Többek szerint az is közrejátszik, hogy másodfokon több a férfi bíró. Nem mintha bármelyik női bíró részéről jogos lenne a "női nem" irányában az ilyesféle részrehajlás...
(Nő vagyok egyébként, csak nem idióta. És elég sok férfi ismerősöm is van, akik egyedül nevelik a gyerekeiket, bár a nagy többség azért, mert "anyuka" egyszerűen lelépett. De olyan is van, aki pert nyert.)
Szerintem gyorsan meg kellene indítani azt a pert a gyerekelhelyezés megváltoztatása iránt. És panaszt tenni a 16. kerületi gyámhivatal ellen, függetlenül attól, hogy már nem ők az illetékesek. Tanulják csak meg, hogy nem lehet életekkel játszani. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!