A szülőtartási kötelezettség mit jelent? (többi lent)

"elsősorban pénzügyi" kötelezettség.

Ez pontosan azért van így kiemelve, mert NEM az a kötelességed, hogy "személyesen ápolni a szüleimet, otthagyva ezzel a munkámat, a saját családomat, a lakhelyemet, vagy akár az országomat". Pontosan azért van így a törvényben, hogy mindezeket NE kelljen megtenned. Csupán SEGÍTENED kell a szülődet - aki felnevelt és eltartott amikor te nem voltál erre magad képes.

Nem vagy köteles teljesen ellátni, az összes költségét fedezni és nem vagy köteles a saját családodat sem háttérbe szorítani miatta.

Ez a törvény annyit jelent, hogy ha mi 3-an vagyunk testvérek és az anyám nem tudna megélni a nyugdíjából egyedül, tehát nem futná neki egyszerre lakbérre, rezsire, megélhetésre és gyógyszerekre, akkor mi 3-an segítsünk neki ebben. Vagyis a saját anyagi helyzetünkhöz mérten támogassuk. ha nekem van rá lehetőségem de messze élek vagy nem olyan jó a kapcsolatunk, akkor pénzzel tegyem, ha a testvéremnek nincs pénze, ellenben szívesen segít neki bevásárolni, orvoshoz menni, akkor ő meg azzal tegye. Ha pedig nem lesz képes magáról gondoskodni és a nyugdíja nem fedezi egy otthonban az ellátását, akkor azt a KÜLÖNBÖZETET ami a nyugdíja és a szükséges költségek között van, azt mi testvérek egymás között megosztva kifizessük.

Ha viszont erre nincs lehetőségünk, mert az a saját megélhetésünket vagy a családunk ellátását tenné lehetetlenné, akkor továbbra is az állam fog ellátást biztosítani számára - ahogyan eddig volt.

Tehát ne pánikolj, a törvényben pont azért van az "elsősorban pénzügyi" kitétel, hogy neked ne legyen rossz ezzel a törvénnyel.

Az alkotmányból nem vették ki a nyugdíjat, konkrétan benne van:

"Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő."

Ettől még előfordulhatott a múltban is, és előforulhat a jövőben is, hogy valaki nem tud megélni a nyugdíjából, és ekkor előjön a szülőtartás problémaköre.

#3

A szülőtartási törvényt a Kádár rezsimben vezették be az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején (nézz utána, ha nem hiszed!) a Fidesz csak leporolta.

"Tudom, most egy állatnak tűnök, de nem mindenki van jóban a szüleivel, szóval a kérdésem szerinte nagyon is jogos!"

Erre az esetre szerencsére beleépítették a szülői érdemtelenséget, amikor a szülő viselkedését vizsgálják a gyermek/-ek felé. Ez alapján egy alkoholista szülője van vagy olyan, akit bántalmaztak gyerekként régebben, természetesen nem kötelezhető eltartásra.

A kötelező nyugdíjat azorbán kormány megszüntette.

Idézem:

Az atv.hu egyik olvasója hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyik legnagyobb, külföldi érdekeltségű biztosító hazai csoportja úgy próbál a nyugdíjcélú életbiztosításra ösztönözni, hogy azt állítja: az Alaptörvényben már nem szerepel a társadalombiztosítás intézménye. Az állam bármikor dönthet úgy, hogy drasztikusabban csökkenti a nyugdíjakat, mert a nyugdíjra nincs alkotmányos garancia, nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj.

A portál utánajárt és ugyanerre a következtetésre jutottak a nyugdíj-biztosítási szakértők is. Szerintük az, hogy a jogi szabályozás már szociális hozzájárulási adónak hívja a nyugdíj-biztosítási járulékot, azt jelenti, hogy a kormányoknak nem feltétlenül kell a nyugdíjra fordítaniuk az adónak minősülő összegeket.

Az Alkotmánybíróság ugyan a lecserélt alaptörvény alapján korábban kimondta, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulást, annak mértékéig védi a tulajdonjog, de Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint az új Alaptörvény értelmében senkinek sem jár alanyi jogon az állami nyugdíj. Ez nem jelenti azt, hogy ne létezne törvényi szabályozás alapján működő rendszer, de azt igen, hogy a korábbi Alkotmányba foglalt szociális biztonsághoz fűződő jogi garanciát a Fidesz megszüntette.

Erre elsőként Mihályi Péter közgazdász figyelt fel. A szakember szerint az állam szociális szerepfelfogása az új Alaptörvénnyel olyan, mintha valakinek égne a háza. Neki mindenféle befizetés nélkül jár a tűzoltóság szolgáltatása, de ha ez elmarad, nincs kinél reklamálni a leégett ház miatt. Azzal, hogy a Fidesz kivette az Alkotmányból a „társadalombiztosítás” szót, felszámolta a lehetőségét, hogy a nyugdíj egyoldalú változtatásakor felsőbb fórumhoz lehessen fordulni.

Sunyi alattomos ez a kormány pont olyan mint a vezetője.

Ez az atv-s bla bla semmit nem bizonyít, hiába volt más szavakkal benne a nyugdíj a korábbi alkotmányban,

a valóságban semmi nem garantálta akkor sem, hogy abból bárki is megéljen. A nyugdíj akkor sem járt alanyi jogon, kemény feltételekhez volt kötve (szolgálati idő)

Itt egy másik szakértői vélemény.

Nyugdíj szinte nem lesz, helyette itt a kötelező szülőtartás

2016.06.06. 21:38

Ács Gábor

Júliustól mindenki köteles a eltartani nem csak a gyerekeit, hanem a szüleit is. Ha valaki nem teszi, a szülők, de akár a nyugdíjas otthon, vagy kórház is perelheti és behajthatja a pénzt. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljesen fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer miatt tolja át az idős szülők eltartásának anyagi felelősséget az állam a családokra.

A nyugdíj guruval készített egyoldalas interjú a magazin júniusi számában jelent meg. De sok fontos dolog nem fért bele, íme a teljes verzió.

Az, hogy idén júliustól a gyerekek már nemcsak az alaptörvény, hanem a polgári törvénykönyv konkrét rendelkezése szerint is kötelesek eltartani szüleiket, és például egy nyugdíjasotthon vagy kórházi elfekvő behajthatja az idős lakók gyerekeitől és unokáitól a költségeit, összefüggésben áll a nyugdíjrendszer roskadozásával?

Szerintem egyértelműen igen.

Mert mikor omlana ránk a nyugdíjrendszer, ha nem nyúlnánk hozzá?cover_1606.jpg

Valamikor 2030 körül biztosan jön egy sokk. Addigra közel 200 ezerrel több nyugdíjas és egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, mint ma. Az igazi nagy megreccsenés tíz évvel később jönne, amikor elmegy nyugdíjba az utolsó népes korosztály. És ez még simán a demográfiai adatokból kiszámolható, nincs benne a kivándorlás hatása.

Márpedig az se csekély. Hivatalosan 370 ezren vannak a külföldön dolgozók, de láttam becslést 600 ezerről, folyosói pletyka szintjén pedig 840 ezerről beszélnek. Az egyik Facebook-posztommal megcéloztam a Londonban és környékén dolgozó 25 és 45 közötti magyarokat, és 72 ezer embert dobott ki. Ők tehát csak azok, akik facebookoznak. A kint dolgozók nem fizetnek itthon járulékot, és egyre többen vannak, márpedig a mai rendszerben az aktív járulékfizetőktől érkező pénzekből fedezzük a nyugdíjakat. Nem kell ahhoz matematikai PhD, hogy tudjuk, a rendszer teljesen fenntarthatatlan.

Mikor kell tehát valamit lépnie az államnak?

Nyilván minél hamarabb, de csak az egészségügy után, mert az hamarabb ránk dől. Az egészségügyben nemcsak az amortizáció és a tízezer kivándorolt orvos a gond, de már szakápoló sincsen.

Mi történik, ha nem nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez? Mennyit bír majd kifizetni 2030 táján?

Kivándorlás nélkül számolva, a 80–85 százalékos helyettesítési ráta 50 százalékra zuhanhat.

Vagyis a felére esik az első nyugdíj összege az utolsó fizetéshez képest.

Igen, mai nyugdíjaknak is nagyjából a kétharmada lesz csak.

Mit léphet az állam?

Nyilván a legegyszerűbb a korhatáremelés. Ha ezt nem tették volna meg a Ratkó-nemzedék esetében, már bedőlt volna a rendszer. A fiatalabb korosztályoknak további emelésre kell számítaniuk.

Mennyire kellene emelni a korhatárt ahhoz, hogy a helyettesítési ráta ne csökkenjen érdemben?

Erre nincs konkrét friss számításom, de biztos, hogy legalább 70-ig.

És várhatóan meddig élnek a nyugdíjba menők?

A nők 83, a férfiak 79 éves korukig. A várható élettartam azonban tízévente további két évvel nő.

Ezt simán lenyeli a társadalom?

Nálunk az eddigi korhatáremelések mellett a magánnyugdíjrendszer átalakítása is átment a legkisebb társadalmi elégedetlenség nélkül. Ez egyébként szintén hozzájárul a rendszer mai működőképességéhez azzal, hogy a nyugdíjjárulék teljes összege újra az állami nyugdíjalapba folyik. Az olyan durva, a rendszer fenntarthatóságát szolgáló intézkedések is simán elgurultak, mint a korhatár előtti nyugdíjak, illetve a rokkantnyugdíj megszűntetése, vagy más oldalról a járulékplafon eltörlése.

Németországban bejelentik, hogy 67 év lesz a korhatár, sztrájkol az ország, nálunk semmi. Tehát itt is van még játéktér, csökkentheti az állam tovább a jogosultságokat, szigoríthatja a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, tovább játszhat az évente kötelező nyugdíjemeléssel is, ami most az előre jelzett inflációhoz van kötve, de nem ügy szigorítani a törvényt, vagy átírni a nyugdíjas fogyasztói kosarat. Egy százalék emelés 30 milliárd forintot jelent.

A szülőtartás tehát azt jelenti, hogy az állam nem bír a feladattal, inkább jó előre átlőcsöli a családokra?

Én állami B tervnek nevezem. Sokkal több rászoruló nyugdíjas lesz már néhány év múlva, ott van a rengeteg minimálbéres és az a 600–800 ezer ember, akinek semmilyen nyugdíjjogosultsága sem lesz, és akiknek ma legfeljebb az időskorúak alig 23 ezer forintos járadéka járhat. Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátórendszeréhez forduljanak segítségért, hanem oldja meg a helyzetüket a család. Ezzel utána tudnak nyúlni a külföldön dolgozóknak is, mondván, nem fizetnek itthon járulékot, de legalább tartsák el idős családtagokat.

És még valami. Ha összerakjuk a kirakós játék darabjait, talán nem véletlen, hogy hamarosan 12 ezer ágyat kell átadni az aktív egészségügyi ellátórendszerből a szociálisba, ezek azok, amit a köznyelv elfekvőnek hív. A szociális rendszerben sokkal kisebb az ágyak állami támogatása, nyilván megugranak a költségek, amit valakinek ki kell fizetnie.

Mennyire reális, hogy a szigorítást rögtön alkalmazzák is júliustól?

A családok eleinte nem fogják, mert szégyellik. De például a legtöbb idősellátó otthon állami vagy önkormányzati fenntartású, nekik simán ki lehet adni, hogy hajtsák be a költségeket a gyerekeken. Ha a finanszírozásukhoz szükséges lesz, kénytelenek lehetnek akár perrel behajtani azt, ami most már az új törvény szerint jár.

Milyen további hatások várhatók?

Képtelenség, hogy egy generációra nyomják akár három generáció eltartását, gyerekekét, szülőkét, nagyszülőkét. Ez egyrészt tovább csökkeni a gyerekvállalási kedvet, másrészt az ország elhagyására motivál. Az egyéni nyugdíj-előtakarékosság elkezdése pedig minden eddiginél égetőbb szükségszerűség lesz.