Örököltünk egy lakóingatlant, a jegyző megküldte levélben a határozatot, mikor és (kényelmesen) hogy tudom hogy eladható a nevemre került a lakás?

Tisztelt 10-s Válaszoló!

Köszönöm, hogy bekapcsolódtál a véleménycserébe. Hidd el, hogy vártam már, hogy valaki harmadik személy is bekapcsolódjon. Becsület szavamra nem azt vártam,hogy mellém álljon, hanem hogy egyszerűen állást foglaljon. Külön örülök, hogy engem támogatsz. Továbbra is kitartok az eddig leírt minden szavam mellett, mert tudom, hogy nekem van igazam. Persze, sok változat még nem lett említve, de szemem előtt tartom a kérdező kérdését, és főleg rá összpontosítottam. Rajta kívül bárkivel hajlandó vagyok véleményt cserélni a témáról.

" tehát a házat a közjegyző a banknak ítéli, nem a gyereknek."

10: Bocsáss meg, de a hozzászólásod annyira sekélyes, hogy azt nem tartom érdemesnek minden sorában cáfolni.

Elé legyen az idézett sor. Nos, a közjegyző nem "itél", mert ehhez nincs meg a lehetősége. Úgy mellékesen, a közjegyző is csak abból főz, ami adott. Tehát, pl. ha nem tud egy esetleges végrendeletről, akkor ő is a nem megfelelő személyt, személyeket nevezi meg örökösként.

Ismétlem, a közjegyző eljárása totál felesleges lépés azon esetekben, ahol egyértelmű az örökös személye. De ennél fontosabb, hogy a közjegyző hagyatékkal kapcsolatos tevékenysége NEM LEHET akadálya annak, hogy az örökös rendelkezzen a TULAJDONÁVAL.

Tehát, pl. olyan nincs, hogy mondjuk 3 hónapig nem lakhat senki az ingatlanban, majd ezután a közjegyző kisakkozza, hogy szerinte ki az örökös és arra terhelődik utólag 3 havi közös költség hányad, úgy, hogy abban az időben az ingatlant nem is használta.

Igen, a közjegyző is csak abból főz, amit elé raknak.

Igen, előfordul, hogy nem tud egy végrendeletről, ebben az esetben, ha 1 éven belül derül fény a dologra, akkor hatályon kívül helyezik a hagyatékátadó végzést, és újra lefolytatják az eljárást, 1 éven túl pedig perelni lehet az eljárás kedvezményezettjét, vagyis a megállapított örököst.

A közjegyzői végzésig gyakorlatilag bárki használhatja az ingatlant, akinek bármi jogcíme van erre, pl. szívességből odaengedte az elhunyt, vagy mert várhatóan ő lesz az örökös. De a szívességi használót nem lehet kipaterolni, mert a végzésig az örökös nem tulajdonos, csak várományos.

"a közjegyző eljárása totál felesleges lépés azon esetekben, ahol egyértelmű az örökös személye."

KI számára lenne egyértelmű? Ha a szomszéd Mariska néni számára egyértelmű, akkor az elég? Vagy a szemben lakó Pista bácsi számára is egyértelműnek kell lenni? Vagy kire gondolsz?

Hát nem, itt bizony a közjegyző dönti el, hogy az ő számára mi az egyértelmű, és erről papírt is ad, ez alapján írják az örökös nevére az ingatlant.

Amúgy, biztos nem hallottál még erről, az örökség várományosait 5 csoportba osztja a PTK, és minden csoport csak akkor kap valamit, ha az előtte lévő csoport minden tagját az utolsó forintig kifizették.

Ebben a felosztásban a bankot csak a temetéssel és a hagyatékkal kapcsolatos költségek kifizetései előzik meg. A "nyilvánvaló" örököst meg minden és mindenki, aki igényt tart valamire a hagyatékból.

Az 5 csoport:

a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;

c) az örökhagyó tartozásai;

d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;

e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek

Az utolsó két csoportba tartozik a "nyilvánvaló örökös".

Az örökség megszerzése (Új Ptk.)

7:87. § [Az öröklés megnyílása]

(1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.

(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.

# 15

Nagyjából ezeket írtam én is, csak nem ilyen szépen kifejtve.

Az általad idézett cikkből még én is idézgetek, mert ezeket kifelejtetted:

"A „váromány” tulajdonképpen egy függő jogi helyzet, amely a jogszerzés reményét hordozza magával. Az örökölt ingatlan a legtipikusabb példa erre (...). A várományos tehát még nem tulajdonos, de nagy valószínűséggel, bizonyos idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével azzá fog válni."

"Nem számít elhamarkodott lépésnek, ha ilyen helyzetben (...) a felek előszerződést kötnek egymással."

"Így ha adott esetben már egy jogerős hagyatékátadó végzéssel rendelkezünk, akár végleges adásvételi szerződés is köthető az örökölt ingatlanra, vagy az adott ingatlanban fennálló tulajdoni hányadra, mint várományra."

Ez mind a te cikkedből van. A hagyatékátadó végzést, amiről szó van, a közjegyző csinálja.

# 16

Az örökséget az örökös megszerzi tulajdonképpen, de ez nem lesz közhiteles birtoklás a közjegyző hagyatékátadó végzése előtt, mivel az örökös kiléte csak feltételezésen alapul. Tehát csak annyit jelent a dolog, hogy amennyiben jóhiszeműen jár el, akkor jogosan csinálhat olyan dolgokat, amiket egy tulajdonos szokott, pl. nem lesz büntethető érte, ha feltöri az örökhagyó kapuján a zárat, vagy ha megjavíttatja a tetőt, akkor egy esetleges másik örökösnek ezt ki kell fizetnie, nem mondhatja, hogy neki úgy is jó volt, hogy beázott.

El is adhatja a házat éppenséggel, de ha mégis jön a bank a hitelével, akkor bizony, ha nincs a vevő nevére írva a ház (és nem is lehet, mert még az örökösére sincs), akkor gond nélkül a banké lesz a ház, a vevő meg perelheti az "örököst" a pénzéért. (De bank helyett lehet egy magánhitelező is, nem számít, csak a hitel léte.)