Összehasonlító ertékelèst keresek a hosszú íj ès a reflex íj átütő erő, sebesség, és lőtáv külömbség között. Valaki ismer hiteles összehasonlítast? Itt az extrém csúcskategóriàs fegyverekre gondolok, nem 2 bolti íjra.

[link]

4:00-tól hallgass bele egy köbö fél percet. De ha érdekel a téma, akkor végig is nézheted az elejétől.

1. A húzóerő nem minden, szerepet játszik még a húzótáv (milyen távolságon adja át az erejét a nyílnak), a forma (milyen az energiagörbéje az íj mozgásának, hol fejti ki a legnagyobb erőt), az anyagminőség (milyen gyorsan tudja az anyag leadni az eltárolt energiát), a tömeg (karok saját tömege), és a légellenállás.

Például hiába van egy 1000 fontos számszeríjam, az nem lesz erősebb, mint egy 150 fontos kézi íj, mert a számszeríjon a húzótáv kisebb, a nyíl kisebb úton kap energiát, rövidebb ideig. Továbbá az acél karok nehezek, így a saját súlyukra is sok energia megy el, az acél pedig lassabban mozog, mint mondjuk a fa, lassabban rugózik. Ugyanígy egy 100 fontos hosszúíj nem lő olyan erősen, mint egy 100 fontos reflexíj, ugyanis az utóbbi energiaátadása egyenletesebb.

3-as, full igazad van, de a húzótávot mindig akkorára lövik be, ami az átlag ember fesztávja. Nem 100%-ban, de érted, a felhúzott íj pozíció. Ergó ez ugyanaz, vagy legalábbis nagyon hasonló, pár centiméter nem fog sorsdöntő különbséget okozni.

A forma lehet laboratóriumi körülmények között okozhat változást itt-ott, de háború közepén a csatatéren nem fog számottevő különbséget okozni. Ezért se volt egyik forma különösen jobb a másiknál, mert ha így lett volna, akkor a gyengébb kihalt volna, érthető okokból kifolyólag.

Anyagminőség persze, de összehasonlítás esetén természetesen abból indulunk ki, hogy a két összehasonlítandó íj ugyanabból az anyagból készül. Máskülönben egyértelműen a jobb anyagminőségű íj nyerne.

A tömegről szintén nem hallottam soha semmit, azon kívül, hogy magának az íjásznak jobb, ha könnyebb az íj, mert többet tud lőni, mielőtt elfáradna. Ettől függetlenül logikus, hogy befolyásolja a dolgokat, de szintén csak laboratóriumi körülmények között számít, a csatatéren az lesz a fontos, hogy ne legyen túl nehéz, hogy az íjász tudjon minél többet lőni.

Légellenállás max a nyilat érdekli. Az meg megint más kérdés, illetve egyértelműen ugyanazt a nyíl típus vesszük ilyenkor számításba mindkét íj típus esetén.

Szóval yes, amit írtál az mind igaz, de csak ha nagyon-nagyon laboratóriumi körülmények között nézzük a különbséget. Csatatérre, háborúba teljesen mindegy, hogy recurved bow vagy longbow, amíg mindkettőnek például 100 lbs a húzóereje, addig ugyanazt a teljesítményt fogod tudni nyújtani mindkettővel. És ezt a háborús tapasztalatok igazolják azzal, hogy mindkét íjtípus ugyanúgy használva volt és csak a körülményekhez viszonyítva döntötték el, hogy melyiket használják. Például lóhátra kényelmetlen lenne a longbow, oda sokkal praktikusabb egy kisebb recurved bow. A lovas íjásznak viszont nem volt kisebb a tűzereje emiatt, ha ugyanakkora lbs-szel rendelkezett.

Illetve a mai történelemhű íjászok is igazolják ezt, például Shad, akit linkeltem is, ő is rendszeresen lő mindenféle íjjal és ebben a videóban is elmondja, hogy csak az lbs számít, mindegy a forma.

4.

A forma érezhető különbségeket okoz, okozott háborúban is. Egy hosszúíj egyenes alapállapotában, míg egy reflexíj az ellentétes irányba görbül. Felajzáskor ezért a hosszúíjnak lesz kevesebb előfeszítettsége. A lövés során az íj nem egyenletesen adja át az energiáját a nyílnak. Minél közelebb kerül a felajzatlan állapotához az íj, annál kevesebb energiát ad le. Mivel a reflexíjnál közel sem kerül a felajzatlan állapotához az íj a lövés során, ezért a mozgás végén is jelentős az energialeadása. Ugyanez vonatkozik a teljesen hátrahúzott állapotra is, az előrefele görbülő végek lehetővé teszik, hogy a teljesen hatrahúzott állapotban is ideális szögben álljon az ín a karokhoz képest, így míg egy hosszúíjnál a húzás végén a nehézség lassabban nő, a reflexíjnál egyenletesen nehezebb lessz a húzás egészen a legvégéig. Tehát a lövés legelején is több energiát ad át.

Egy reflexíj gyorsabban lövi ki a nyilat, mint a hasonló erősségű hosszúíj. Ennek a forma az egyik, de nem egyetlen oka. A hosszúíjnak más előnyei vannak, nem a teljesítmény. A hosszúíjat azért választották, mert szárított fából akár egy nap alatt is elkészíthető, míg egy kompozit reflex íj elkészítése hetekbe is telhet. Továbbá a hosszúíj minden tekintetben strapabíróbb a kompozit reflex íjaknál. Jobban bírja a nedvességet, szélsőséges hőmérsékletet és a fizikai sérüléseket, meg a terhelést. Továbbá hosszúíjak is lehettek reflexíjak. Gőzöléssel lehetett adni a csak fából készült fegyvereknek is személyreszabott íveket. Ez egy közbeeső kategória.

"Anyagminőség persze, de összehasonlítás esetén természetesen abból indulunk ki, hogy a két összehasonlítandó íj ugyanabból az anyagból készül. Máskülönben egyértelműen a jobb anyagminőségű íj nyerne."

Ez igaz, de nem reprezentatív, ugyanis a történelmi íjtipúsoknak megvoltak a jellegzetes anyagai. Tehát mondjuk nem volt valószínű, hogy egy angol íjász kompozit anyagú hosszúíjat használjon.

"A tömegről szintén nem hallottam soha semmit, azon kívül, hogy magának az íjásznak jobb, ha könnyebb az íj, mert többet tud lőni, mielőtt elfáradna. Ettől függetlenül logikus, hogy befolyásolja a dolgokat, de szintén csak laboratóriumi körülmények között számít, a csatatéren az lesz a fontos, hogy ne legyen túl nehéz, hogy az íjász tudjon minél többet lőni."

A tömeg szintén lényegesen befolyásolja a teljesítményt. Gondolj bele, adott két autó 2 literes, 220 lóerős motorokkal, az egyik könnyebb a másiknál. Nyilván a könnyebb fog jobban gyorsulni. Ugyanez igaz az íjakra. Az íjnak nem csak a nyíl tömegét, de a saját karjai tömegét is meg kell mozgatnia. Ezért ha egy íj nehezebb, több energia megy el a saját karjainak megmozgatására, mintha könnyebb lenne. A számszeríjak rossz energiahatékonyságának ez az egyik oka, nehéz, acél karjaik vannak.

"Légellenállás max a nyilat érdekli. Az meg megint más kérdés, illetve egyértelműen ugyanazt a nyíl típus vesszük ilyenkor számításba mindkét íj típus esetén."

Mindent érint, ami mozog. A karokat is. Egy nagy lapos íjkarnak nagyobb lesz a légellenállása, mint egy kerekebbnek. Ez a legkevésbé fontos tényező, de attól még ott van. Fogj meg egy deszkát és suhogj vele a levegőben. Először a lapjával, majd az élével. Érezhetően könnyebb lesz az élével csinálni.

"És ezt a háborús tapasztalatok igazolják azzal, hogy mindkét íjtípus ugyanúgy használva volt és csak a körülményekhez viszonyítva döntötték el, hogy melyiket használják."

A háborús tapasztalatok nem ezt igazolják, ugyanis te nem veszed figyelembe az egyéb tényezőket, mint ár, alapanyagok, logisztika, technológia, kultúra. Pont a körülmények, amikről beszélsz teszik lehetővé, hogy mondjuk egy mechanikailag kevésbé hatékony íj is népszerű legyen, ha egyéb tulajdonságainak kedveznek a körülmények.

"A lovas íjásznak viszont nem volt kisebb a tűzereje emiatt, ha ugyanakkora lbs-szel rendelkezett."

Akkor nagyobb volt. Csakhogy a lovasíjászok általában alacsonyabb húzóerejű íjakat használtak, mert a sebességet részesítették előnyben, meg mert lóhátról az ember nem tud akkora erőt kifejteni, mint talpon.

A számszerű adatok:

[link]