Mi van ha va valaki stockfotó feltöltő, de meghal és folymatosan kapja a pénzt mondjuk egy PayPal accountra?

A jogi részét a magyar törvények öröklést szabályozó paragrafusai rendezik. A nehezebb kérdés a külföldön üzemelő online szolgáltatókkal való egyeztetés, illetve az, hogy egyáltalán kiderüljön, az elhunytnak mennyi és milyen ilyen szolgáltatásaal volt szerződése és pontosan melyek is voltak azok a fiókok, amiknek az örökléséről rendelkezni kell.

Ha nincs külön végrendelet, akkor az öröklés törvényben rögzített általános rendje szerint szállnak az örökösökre a képek szerzői jogai is és a vagyontárgyak, így a PayPal számlán levő pénz és a számla kezelési hoga is.

A halált követően lesz egy örökösödési tárgyalás, ahol ismertetik az örökösökkel, hogy ki mit és milyen részben örököl. Meg azt is, hogy ezek után kinek milyen mértékű örökösödési illetéket kell megfizetnie. Nyilván a dolgok egyértelműsítése és egyszerűsítése érdekében célszerű az összes ilyen szolgáltatást (különösen azok elérhetőségeit és belépesi jelszavait), szerzőjogi és vagyoni viszonyt listázni, illetve előre rendelkezni róla, hogy mit szeretnénk, ki milyen módon és arányban részesüljön az örökségből. Különösen akkor fontos a végrendelet, ha nagy a család, esetleg kuszák a viszonyok (pl. válások, féltestvérek, házasságon kívüli gyerekek, stb árnyalják a képet) a családtagok között és/vagy vannak családon kívül is olyanok, akinek kedvezni akar az ember, mert végrendelet nélkül csak a rokonok és törvényes jogviszonyban (pl. élettárs, eltartó) örökölnek.

Valószínűleg az egyes szolgáltatóknál külön-külön, az örökösödési tárgyalás után a halotti anyakönyvi kivonat és más hivatalos dokumentumok hiteles fordításaival lehet jelezni az igényt, hogy az örökös szeretne hozzáférni a felhasználói fiókokhoz és azok jogainak kezeléséhez. Hogy ennek mi a pontos módja, annak saját gyakorlatáról maguk a szolgáltatók tudnak felilágosítást adni.

Mindenképpen sokat segít egy időben megírt lista a hsznált netes szolgáltatásokról és egy végrendelet az elhunyt szándékairól.

Konkrét törvények:

[link]

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 9. §

(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.

14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.

31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

Az öröklésről pedig ez az egész fejezet szól, csak pár dolgot emelek ki

[link]

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - Hetedik könyv: Öröklési jog

7:1. § [Öröklés] Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.

7:3. § [Az öröklés jogcímei]

(1) Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.

(2) Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

7:10. § [Végintézkedési szabadság]

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.

7:11. § [A végrendelkezés személyes jellege]

Végrendelkezni személyesen lehet.

7:12. § [Végrendelet]

Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

7:13. § Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye.

7:15. § [Írásbeli magánvégrendelet]

Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

7:74. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése]

(1) Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.

(2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

7:94. § [Hagyatéki tartozások]

(1) Hagyatéki tartozások

a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;

c) az örökhagyó tartozásai;

d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;

e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy a tartozás - az öröklés megnyílása előtt vagy azt követően - az örökös mint hitelező javára keletkezett.

7:95. § [A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje]

(1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.

(2) Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, kielégítésnek a követelések arányában van helye.