Mit csinál a facebook?

Akkor kimásolom a cikkből:

"Egyik olvasónk (aki egy magyar bank által kibocsátott kártyával rendelkezik) részletesen számolt be egy néhány hete történ esetről. Olvasónk váratlanul sms-ben kapott értesítést arról, hogy a kártyájával éppen most fizetett ki 10 ezer forintot, persze ő erről semmit sem tudott. A kereskedő nevénél pedig a következő megnevezés szerepelt:

Facebk *payment 650-543-7818 Ca

Első ránézésre ez úgy néz ki, mintha egy facebookos hirdetés vagy facebookos játékon/appon belüli fizetés lenne, viszont olvasónk soha nem fizetett a Facebooknak vagy a Facebookon keresztül, és online fizetésekre is ritkán, főleg nagy és ismert webáruházakban használja kártyáját. Egy gyors google-kereséssel hamar ki lehet deríteni, hogy

egy olyan online kártyás csalásról van szó, amelyről már 2011-ben is olvasni lehetett ezzel foglalkozó fórumokon, a frissebb bejegyzések pedig sokszor csak pár hetesek.

A nyilvánosan elérhető adatok alapján az egész világon előforduló csalásokat a Facebk és az utána lévő szám (mint kiderült, egy VOIP, vagyis IP-alapú online telefonszám) köti össze, utóbbit egyébként soha senkinek nem vették fel. A kártyára beterhelt összegről a kártyatulajdonosok semmit sem tudnak, csak találgatnak, hogy honnan lehetnek meg az adataik.

A fórumokon található leírások szerint először kisebb összegekkel kezdődik a csalás, majd később - ha nem vette észre a kártyatulajdonos - nagyobb összegekkel is próbálkoznak. Van, akinek pár ezer dollárt emeltek el így a számlájáról, de az egyedi esetek általában ügyfél szempontból happy enddel végződnek, a bejegyzések tanúsága szerint a bank mindig visszatérítette az ellopott összeget.

Az áldozatok gyakran a Facebook panaszfórumán érdeklődnek a beterhelt összeg iránt, ők azonban szintén nem tudnak ilyen tranzakciókról, így általában egy ilyenkor szokásos formanyomtatvány kitöltését javasolják. Hogy az eset mennyire elterjedt Magyarországon, arról biztosat nem tudhatunk, ugyanis a kártyás csalásokról a bankok csak az ügyfeleiknek adhatnak tájékoztatást. Annyit állíthatunk biztosan, hogy legalább egy ilyen eset előfordult.

Természetesen az MNB felügyeleti részlegét, néhány nagybankot és a két legnagyobb kártyatársaságot is megkerestük az esettel, hogy mit tudnak erről, mit tehet az ügyfél, különleges-e ez az eset. A Visa magyarországi igazgatója, Kiss Ede szerint az eset nem emelkedik ki a hasonlók közül, az áldozat visszakapja a pénzét.

A MasterCard szerint a banki monitoring rendszerek felfigyelnek az ilyen esetekre, számos bank feketelistára teszi az ilyen tranzakciókat és elutasítja azokat. Amennyiben a bank ad lehetőséget az ügyfeleinek arra, hogy a kártya limitjét (napi összeg, napi tranzakciószám - külön ATM-re, vásárlásra és e-kereskedelmi tranzakciókra) rugalmasan beállítsa, a kártyabirtokos maga is sokat tehet az ilyen visszaélések megelőzésében a limitek alacsonyan tartásával, vagy csak időszakos felemelésével egy-egy e-kereskedelmi tranzakció végrehajtásához. Az SMS értesítés is sokat segíthet a jogosulatlan tranzakciók gyors felfedezésében és a kártya mielőbbi zárolásában.

Az MNB válaszából megtudtuk, hogy az ügyfélszolgálathoz sem telefonos, sem írásbeli ügyféljelzés sem érkezett 2015 óta a "Facebk *payment 650-543-7818 Ca"-ra hivatkozó bankkártyás csalásokkal összefüggésben."