Az ingyenes és a "szabad" szoftver miért jó?

Ha a szoftver egyszer megírják, akkor azt utána korlátlanul sokszorosítható, nem kerül újra költségbe. A kenyérrel ez nincs így.

Ha én írok egy verset, akkor dönthetek úgy hogy bárki ingyen elolvashatja, vagy csak az aki fizet érte. Ebben nincs semmi erkölcstelen.

A szoftveres kalózbűnözők kereskedelmi szoftvereket "lopnak el", semmi közük nincs a szabad szoftver mozgalomhoz.

Te milyen számítógépről internetezel? A Windows eredeti rajta?

Nekem úgy tűnik, hogy a szabad szoftver meghatározása nem ment át.

Ha valaki/ valakik írnak egy szoftvert, aminek a használatáért nem kérnek pénzt, akkor azzal mi a baj? Ezek a szoftvereknek többféle háttere lehet, például egy cég csinál saját használatra egyet, amit később nyílttá / szabaddá tesz, lehet azért mert ők már nem tervezik tovább fejleszteni és így a közösségnek megadják a lehetőséget, hogy tovább fejleszthessék vagy a közjó érdeke miatt nyissák meg ezeket.

Emellett vannak olyanok akik alapból nyíltan fejlesztik, amihez lehet csatlakozni vagy szponzorálni pénzzel.

Nagyon összekeversz két dolgot: az ingyenességet és a szabad szoftvert - a kettő nem ugyanaz!

Az ingyenes szoftvert vedd úgy, mint a programozó(k) "ajándékát" a közösségnek. Mintha lefestenéd a szomszéd néni (az iskola/az óvoda) kerítését. Vagy megcsinálod az ismerős kisgyerekes anyuka babakocsijának nyikorgó kerekét - merő szívességből.

A szabad szoftver azt jelenti, hogy a fejlesztő közzéteszi a futtatható bináris mellé a forráskódot (egyes szabad szoftverek fizetősek), azt szabadon elemezheted, módosíthatod, lefordíthatod - sőt egyes licencek esetében saját projektedhez felhasználhatod. Így a forráskódból tanulhatsz; általa ellenőrizheted, hogy tényleg az van a programban, amit kínálnak (nincs benne "hátsó ajtó", amin keresztül a bűnözők bejuthatnának a gépedre); lehetőséged nyílik, hogy igényeidnek megfelelően átírd; egyes licencek esetén pedig lehetőséget kapsz arra, hogy a forráskódot felhasználva új programot hozz létre.

"Ha néhány programozó erkölcsi problémákat akar felvetni, akkor szerintem rögtön kezdhetnék azzal, hogy az ingyenes "szabad" szoftver milyen torz kultúrát támogat, illetve tanít a fiataloknak, ami nincs kapcsolatban az anyagi valósággal."

Pont hogy nem. Azt mutatja meg a fiataloknak, hogy a közösségért ingyen tenni remek dolog (elismertséget hoz, miközben fejleszti a közösséget); a tudás mindenki számára szabadon elérhető (nem sajátíthatja ki senki diktatórikusan); hogy a nyílt forrás révén egy korrekt, transzparens, áttekinthető terméket kapsz (semmi sallang, semmi rejtett trükk).

Erre mondják, hogy "a régi rendszerben" nőttél fel.

Használj egy hétig Linuxot, aztán mondd, hogy erkölcstelen.

Kevered a fogalmakat...

A szabad szoftver nem feltétlenül ingyenes - és ez fordítva is igaz.

És ha szerinted "Magyarországon így is nagyon sok a szoftveres kalózbűnöző" , akkor nyilván azt is meg tudod magyarázni, mennyiben változtatna ezen pozitív irányban, ha kizárólag kereskedelmi szoftver létezne, ingyenes/szabad alternatívák nélkül? Szerinted kevesebnem használnának pl."virágbolti" Photoshopot, ha nem létezne a free GIMP? Vagy ha megszűnne a LibreOffice, akkor kevesebben használnának tört Office-t? Ha a mobilra a Play áruházban kizárólag fizetős appokat lehetne telepíteni?

Azt is bővebben kifejthetnéd, miért is tartod torz kultúrának azt, hogy Stallman mindenki számára elérhetővé tesz több hatékony, jó minőségű szoftvert anélkül, hogy feleslegesen korlátozná azok használatát? Vagy hogy mindenkinek lehetősége van arra, hogy az általa használt szoftvert a saját igényei szerint alakítsa, netán ha hibát talál benne, azt kijavíthassa anélkül, hogy ennek bármiféle hátrányos jogi kövekezménye lenne?

Mi bajod a fejlődéssel?

A mai számítástechnika a szabad szoftvernek köszönhetően terjedt el, lett használható és mindenki számára elérhető. Szabad szoftver nélkül nem lenne Internet, nem lennének olcsó, mindenki számára elérhető eszközök, az elterjedt programok 90%-a nem létezne...

És az általad ostorozott szoftverkalózkodás is nagyságrendekkel magasabb lenne. Valóban ezt szeretnéd?

Az a baj, hogy egy eleve hibás, kisarkított alapfeltételezésből indulsz ki. Az, hogy "semmi nincs ingyen", egy marhaság. Ezt azok szeretik hangoztatni, akik legszívesebben még megszólalni is csak egy húszezresért cserébe lennének hajlandóak. Közben pedig ha belegondolunk, rengeteg minden van ingyen. Itt mennyi pénzt fizetsz azért, hogy választ kapj? Jó, persze, itt is vannak olyan alakok, akiknek fáj válaszolni, és különösen ebben a kategóriában gyakran hangoztatják, hogy márpedig majd akkor segítenek, ha fizetsz. De a normális, mentálisan ép embereknél maradva: ingyen segítenek. Sőt, képzeld, tegnap ingyen segítettem egy idős néninek átkelni az úton. Teljesen ingyen. De ingyen van a levegő, az esővíz, a napfény, és jobb esetben a barátnőd sem pénzért szeret, hanem ingyen.

A materiális javaknál való igaz volt, hogy nincs realitása ingyen árusítani azt, aminek az előállítása neked erőforrásokba került. (Bár ez sem mindig igaz.) De egy programot megírni mennyi erőforrásba kerül? Semennyibe. Ezáltal nincs befektetett forrás, amit vissza kell, hogy kapj.

Ráadásul az sem igaz, hogy ennek ellenére ne lehetne az ingyenes szoftverekből profitálni. Ugyanis lehet, méghozzá több módon is. Csak ehhez meg kéne érteni, hogy létezik több féle piaci modell is, nem csak a "megveszem az alapanyagot -> elkészítem -> eladom -> lesz pénzem" jellegű.

Hogy is lehet profitálni ingyenes szoftverekből?

1. Van, hogy az ingyenes szoftvereket is komoly, profitorientált vállalatok fejlesztik. Hogy miért? A közvetett haszonért. Pl. a Sun miért fejleszti ingyen a Javat? Mert ez egy hatalmas reklám a cégnek, és nem kerül többe, mint egy komolyabb reklámkampány. De ott van pl. a Virtualbox, ami az Oracle ingyenes terméke.

2. Van, hogy maga a termék ingyenes, de a hozzá kapcsolódó szolgáltatások nem. Itt most ne az egyszeri tiktok-kocka felhasználókból induljunk ki, hanem a komoly, professzionális felhasználókból. Sok ingyenes szoftverhez lehet terméktámogatást vásárolni, ebből pedig a szoftver készítője profitál.

3. Igen elterjedt az úgynevezett "donationware". Ekkor a szoftver ingyenes, de a felhasználó - elégedettségét kifejezendő - támogathatja a szoftver fejlesztőjét, egy általa megfelelőnek szánt összeggel.

4. A közvetett haszon. Szerinted Linus Torvalds segélyeken nyomorog, amiért tök ingyenesen kifejlesztette a Linuxot? De nem kell extrém példákhoz nyúlnunk. A fejlesztői munka a programozó tudását is fejleszti, ami pedig komoly munkaerőpiaci előny. Egy bizonyos szinten túl pedig közvetlenül is bevételhez juthat a fejlesztő a tudásából. Hogy mást ne mondjak, például abból, ha ír egy minőségi szakkönyvet.

5. És igen, vannak olyan deviáns és megvetendő emberek, akik nem olyan magasztos, és a társadalmunkat előbbre vivő hobbikat űznek, mint pl. hétvégenként drogosan hempergés valamelyik ZS-kategóriás punkzenekar koncertjén, vagy fradimeccseken harcművészeti bemutató tartása, netán a diszkóban beginázott tinicsajok szopatása; hanem mondjuk kedvtelésből programoznak. Mert ez is lehet egy hobbi, és amit az ember önszántából, érdeklődésből csinál, az legtöbbször minőségibb munka lesz, mint az, amit parancsszóra készít.

A mondandód többi része meg nettó hülyeség. Nem tudom, hogy ez most puszta trollkodás, mert ha igen, akkor gratula, egész jól csinálod. ;) Ha viszont nem, akkor nagyon komoly morális és értelmi problémáid vannak.

Ha már a torz kultúrát emlegetted - szép öngól egyébként -, nem az a torz kultúra, hogy segítsük egymást, gyarapítsuk a közösség tudását, és adjunk lehetőséget azoknak is, akik nem egy kizsákmányoló burzsoá családba születtek. Hanem mondjuk az, amikor elkérnek több százezer forintot egy olyan termékért, aminek az előállítása egy nagyságrenddel kevesebbe kerül. Vagy komoly pénzeket kérni olyasmiért, ami hibáktól hemzseg, tele van reklámokkal, és még kémkedik is a felhasználó után. Na, ez a torz kultúra.

Arról nem is beszélve, hogy egy nyílt rendszert többen látnak, többen tudnak ellenőrizni, ezáltal kevesebb lesz benne a sebezhetőség, gyorsabbak a javítások, és a legfőbb: nem vagy kitéve egy-két indokolatlanul magasra jutott ember szeszélyeinek. Tudniillik, ha valami nem tetszik, akkor - kellő tudás birtokában - módosíthatod olyanná, hogy tetsszen. De nem is kell neked módosítanod, mert biztos vannak sokan hozzáértőbbek, akikben hasonló gondolat vetődött fel, és már elvégezték ezeket a módosításokat. Windowsnál ilyen nincs. Az Apple-nél sincs. De ha nekem nem tetszik a Gnome felülete, és fejlesztési iránya? Akkor váltok Mate-ra, amit pont azok alkottak meg, akiknek ez szintén nem tetszett. Általánosságban testreszabhatóbb rendszereket szül a szabadszoftver-mozgalom, mint a kizsákmányoló monopóliumok. A Microsoft évek óta vergődik. Eszetlenül pumpálja a marketing-gépezetébe a pénzt, és próbálja palástolni a Windows egyre cikibb hiáit. Az Apple már azt is feladta, hogy saját rendszere legyen, fog egy (open-source) Linuxot, és azt szabja át saját rendszerré. Emellett meg azon fáradozik, hogy minél zártabb ökoszisztémát hozzon létre. Ez minden, csak nem egy előre mutató irány.

Ja, és az ugye megvan, hogy open-sourve szoftvereknél nem létező fogalom a kalózkodás?

Régebben mulatságosabb hülyeségeket tetszett dohogni, Besenyő Pista bácsi.

#8: +1