Több RAID1 párhuzamos létrehozása Windows- és Linux alatt hogyan? (bővebben lent)

Két raid1 tömböt akarsz raid1-be szervezni? Ez mire jó? Ha van 4db 1TB-os diszked, akkor a 4TB "nyers" helyből 1TB-ot fogsz tudni használni, ez igen rossz arány.

raid10-hez 4 diszk kell, 4-mal nem lehet megoldani.

Amúgy meg minden attól függ, mi a fontosabb. A teljesítmény, a legtöbb használható terület, vagy a rendszerből kieshető diszkek száma, vagyis hogy mennyi eshet ki anélkül, hogy adatvesztés legyen.

Többek között itt tudsz számolgatni:

[link]

Az LVM az egyszerű, mint a faék, úgy érdemes csinálni, hogy a PV-k legyenek maguk MD eszközök, nem fordítva, mert akkor bonyolulttá válik a dolog (most végig sem tudom gondolni, hogy is működne fordított esetben..). Bár egyébként ha már LVM is van, érdemes megnézni a btrfs, vagy zfs fájlrendszereket, ezek egyben tudnak mindent, amit a raid+lvm közösen ad.

Windows alatt nem tudom, van-e ilyen megoldás, zfs van, de szerintem arról boot-olni nem tud, szóval csak adattárolásra lehet jó. RAID-et meg Win alól csak rendes RAID kártyával csinálnék. A szoftveres megoldás ugyanis nehézkesen monitorozható, vagyis nem nagyon van egyszerű módja annak, hogy a tömb állapotát lekérdezd, vagy csak én nem tudok róla, nem vagyok nagy windows guru, annyit értek hozzá, amennyi ahhoz kell, hogy kiirtsam egy rendszerből amilyen gyorsan csak ez lehetséges :-)

LVM-mel sehogy, mert az nem arra való :-) Az LVM arra való, hogy több diszket logikailag egy eszköznek láss. Ha ez alatt nem RAID-elt diszkek vannak, akkor bármelyik elpusztul, az egész LVM kötet minden adatával megy a levesbe.

Van mondjuk 3 1TB-os diszkem.

Sima LVM esetén ezekből tudok csinálni mondjuk egy kiskutya nevű volume group-ot, amire létrehozok egy 500GB-os és egy 1,5TB-os kötetet. Látható, hogy a logikai kötet nagyobb, mint a diszk mérete, vagyis az adatok valahol "átlapolódnak" a diszkek között. Ha bármelyik diszk kikerül a rendszerből, akkor kuka az egész kötet. Ezzel a megoldással 3TB helyed lesz, de nincs benne semmi redundancia.

Ha csinálsz a három diszkből egy RAID5-öt (vagy hat diszkből két RAID5-öt), és ezeket használod LVM-en, akkor ha diszk hiba van, attól a kötetek épek maradnak, hiszen az alatta lévő blokk eszközök redundánsak.

Élő rendszeren menet közben megcsinálni csak akkor tudsz ilyet, ha ki tudsz üríteni annyi diszket a rendszerből, ami egy "hiányos", de ép RAID tömböt "kiad". Vagyis ha RAID1, akkor egy diszk, ha RAID5, akkor a háromból kettő. Erre szinkronizálod az adatokat, majd a végén a hiányzó diszket berakod a tömbbe.

Szerintem nem nehéz, de én ezt csinálom ezer éve.

Rengeteg dokumentáció van ezekről a neten, válogass kedvedre. Azért nem hozok példákat, mert minden doksi feltételez valamilyen előismeretet, és nem tudom, hogy hogy állsz te, mit tudsz és mit nem.

Én a kollégának már ilyen doksit adok erre:

- raid-et összerak

- rendszert átszinkronizál

- grub-ot rendberak

- beboot-ol az új diszkekről

De nyilván neked ez kevés lenne, keresőkérdéseknek (ne magyarul, úgy kevésbé sikeres) viszont jó lehet.

Ezt az itt lévők tekintetében sem tudhatod :-)

Ha az adatbiztonság a fontos, akkor előbb egy jó backup-ot alakíts ki, a RAID semmilyen backup rendszert nem vált ki, "üzletfolytonossági" feladatot lát el csupán (gondolj bele, a sérült fájlrendszer hibája, ill. adatok törlése, változása is szinkronizálva van..).

A debian wiki és az arch wiki elég jó. A digitalocean doksik is megbízhatók szoktak lenni, ill. a howtoforge is hasznos, ezeken nem nagyon vannak hülyeségek.

Linux alatt az mdadm nagyon primitív és könnyen kezelhető.

Azt olvasd el kb pár perc . Csinálhatsz tesztnek pár particiot vagy file-t amik a raid tömb részei és megszüntetheted újra epitheteted.