Akit már tetováltak, milyen emlékei vannak róla?

Az elsőt 17 évesen csináltattam én is.Elől a csipőcsontnál.Pozitív élmény volt már akkor jókat röhögtünk(persze óvatosan kellet mert nem nagyon mozoghattam)a mesterrel(ő szúrta a piercingemet is 14 éves koromban)Amit márciusban csinálttattam a tarkóm alá azt is ő csinálta(még emlékezett is rám(elég különleges,ritka jelet csináltattam és emlékezett is mit jelent)Megint jól elvoltunk.Mind a kettőnél ott voltak a szüleim Apum kint ült Anyum meg bent.Mikor megkérdezte a tetováló,hogy jól vagyok e mindig mondtam,hogy jól,de mikor Anyumra néztem láttam hogy fal fehér és én meg tőle kérdeztem.Vicces volt:)

Ha vissza mehetnék az időben nem változtatnék semmit,újra megcsináltatnám a két tetoválást.Sőt tervezek még egyet de még várok 1 évet hátha meggondolom magam vele:)

18/L

Én 18 évesen csináltattam, ideges voltam, picit féltem, mint kiderült alaptalanul. Nem fájt, hamar kész volt, pedig nem kicsi, nagyon jól dolgozott a tetováló mester. Most 22 vagyok és gondolkodom egy újabban.

Lány voltam.

19 éves elmúltam, mikor az elsőt megcsináltattam. Két madárka van a hasamon, elég nagyméretűek, színesek. A fájdalomtűrő képességem nagyon magas, szinte semmit nem éreztem a tetoválás alatt. A Tattoo Expon tetováltak novemberben, szóval előtte féltem, hogy annyi ember fog bámulni, meg fényképezni/kamerázni... De nem volt semmi para, persze ez nyilván a tetoválóművésznek is köszönhető [DarkArt - Jacko].

A második tetoválásom a hátamon van, majdnem a nyakamon szinte, elég picike, de az sem fájt kicsit sem [azt már stúdióban csinálták], és természetesen ismét Jackora bíztam. Szeptemberben lesz a következő, és azt is ő fogja csinálni. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Viszont: hogyha eszedbe jut az a gondolat, hogy "mi van, ha megbánom?" - akkor ne csináltass egyáltalán! Mert akkor biztosan meg fogod bánni. Nekem a tetoválás lelki békét és harmóniát hoz el, a lényem kiegészülését szolgálja. Aki azért csinálja, hogy másoknak mutogassa, annak felesleges, úgy vélem.