Valyon tényleg minden biszex ember biszex, vagy bele kényszerítette valaki, vagy valami?

En egyszeruen felizgulok nore es ferfira is ha vonzo a szamomra

Nalam ennyi a tortenet vagyis en original biszex vagyok 😁

Lehet, hogy igazad van, hogy "eredetileg" hetero vagy, es a sok csalodas tett ezze. Vannak itt páran, akik pl ugy gondoljak gyerekkent szexualis molesztalas miatt lettek azok, vagy tinikent megeroszakoltak stb.

Bar azt mondtad, hogy a passzivakra se allt fel, akkor most mi van? Azota sikerult megdugnod valamelyiket? Novel azota voltal??

Nekem az a nagyon furcsa, hogy inkább összefekszel fűvel fával, mint hogy elmennél pszichológushoz. Nem normális, hogy semmire nem àll fel. Már az is fura, hogy örömlánnyal kezdtél, miért? Ott is érhetett olyan trauma, ami miatt később lámpalázad van. Sok pasival találkoztam, akiknek első alkalommal merevedési zavaruk volt az idegességtől. Később helyreállt a rend, de simán lehet, hogy te nehezebben dolgozod fel a kezdeti kudarcot. De fel nem foghatom, hogy miért mentél inkább pasikhoz, akár passzívként is orvos helyett.

Bár nem vagyok heteró férfi, de azt gondolom, hogy heteró nem menne s.ggbe rakatni magát semmilyen körülmények között sem.

És tessék keresni egy pszichológust.

Többnyire lelki okoból ered az impotencia, és átmeneti - amíg lelkileg meg nem oldod. (Az esetek kisebb részében baleset az oka, vagy szül.rendellenesség, vagy hormonális pl idős korban, stb.)

Nem győzöm ismételni: nem értem, mi a fenének a merev kategorizálás... Iránypontokra szükség van, hogy kb biszexualitás, vagy nagyjából vajon demi-/pánszexualitás jellemzi -e az egyént, vagy részben nőnek érzi magát, akinek pöcse van, stb...

Azonban, mit nyer mégis avval, hogy mereven címkézi magát az adott személy...?! Mire jó...?!

Lehet rövidíteni, avval nincs gond!! Ezért mondom magamt biszex férfinak. Tehát ez bár hiányos és pontatlan megfogalmazás az irányultásgomra, de ez a tömör megfogalmazás.

Mégse fogok merengeni / kínlódni azon, hogy én most akkor pontosan biszex vagyok, vagy demiszex, vagy pánszex, vagy 78.5%-ban nőnek érzem magam, és a maradák %-ban férfinak, vagy épp fordítva stb...

És azért nem kínlódom evvel, mert életszerűtlen volna!

Hiszen vagyok egy bizonyos személy, egy egyén(iség), aki folyton változom, mint minden és mindenki, persze van, amiben lassabban és van, amiben jobban, van, amiben tágulok, van, amiben szűkülök éppen, stb.

Sokkal életszerűbb körülírni ("paraméterekkel", körülbelül!), hogy most milyen az illető, vagy pl jómagam. Vagy XY milyen volt 3 éve. Vagy én milyen voltam 3 éve, és így tovább.

Ha viszont egzakt dolgokról besézlóünk pl matematika (pedig még az se 100% egzakt), akkor (nagyjából) lehet mereven kategorizálni. De ugye tudjuk, volt egy szer egy Bólyai testvérpár, előtte meg Ekuklidész, szóval... még a matek se totál egzaktul alkalmazható merev címkékkel... Vagy nem minden szempontból.

A kérdésed további vonatkozására: fokozatosan, főleg huszas éveim alatt felfedeztem biszexualitásom (vagy valami ilyesmit; demiszex? pánszex? Nem mindegy!? Ebből is, abból is vannak jellemzők rám nézve, és mikor mennyire, mivel folyton alakul, változik minden; Kinsey is skáláról értekezett).

Azonban már tiniként és ovisként is voltak előjelei, fiúkhoz való hajlamomnak. 12 éves koromtól viszont imádom a női nemet, és őket igazán, mindmáig. Hát még a női igent! :P

Nekem az önelfogadás volt gond huszonévesen a fiúk kapcsán (értve a hajlamom), de 30 éves koromra letisztáztam és azóta jól érzem magam mint biszex -40 felett párszor ki is próbáltam, szerencsére-, leszámítva, hogy muszáj titkolnom, mert csak feleslegesen bonyolítom életem, ha széjjelkürtölném magamról. Bár nem vágna földhöz, ha egyre többen megtudnák rólam. Csak így egyszerűbb, ha heterónak hisz a környezetem továbbra is. Vannak olyan életterületek, ahol durva homofóbia uralkodik, és ahol szeretnek károkat, hátrányokat okozni (diszkrimináció), nekik semmi köze az irányultságomhoz.