Kezdőoldal » Szexualitás » Biszexualitás » Hogy fogadjam el magam?...

Figyelem! A Szexualitás kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogy fogadjam el magam? Elmondjam valakinek?

Figyelt kérdés

Már egy elég hosszú ideje örlődök magamban. Ez azért van, mert már lassan 2 éve rájöttem, hogy a lányok is vonzanak a fiúk mellett. Ezt egyszerűen nem tudom elfogadni, a szüleim nem erre neveltek. Egy biszexuális/ meleg / leszbikus ember sincs a családban. A szüleim nem igazán beszélnek a véleményükről ebben a témában, de párszor mondták, hogy szerintük ez nem normális dolog és ami a legelkeserítőbb, hogy egyszer ki is jelentették, ha Én leszbikus lennék mint Xy kitagadnának. Nem tudnák elviselni azt a szégyent, + még azt, hogy nem lenne unoka. :/ Az Én helyzetem annyiból másabb, hogy nem leszbikus vagyok, hanem biszex. Eddig csak fiúkkal volt párkapcsolatom. Több srácot hazahoztam bemutatni a családnak, de egyikőjükkel se jött össze. A leghosszabb kapcsolatom 6 hónap volt, de a többi 2-3 hónapig tartott. 1000 %, hogy nem sejtik ezt az egészet, hogy Én a nőket is szeretem. Ahogy fentebb írtam, hogy már lassan 2 éve tudom, de 11 hónapja szerettem bele elsőnek egy lányba. Nála éreztem azt, amit még eddig egy fiúnál se. Bármit megtettem volna érte, szívemből szerettem, Ő volt a mindenem. Az elején, még 11 hónapja barátnők votlunk, de utána összevesztünk és megutált egy hazugság miatt. Engem ez nagyon megviset, a mai napig nem tudom magamat teljesen túltenni ezen. Elég gyakran megnézek lányokat a fiúk mellett. Szívesen összejönnék a lánnyal, de szeretnék majd egyszer családot egy férfi mellett és gyerekeket. Viszont, ha később egy lányban találnám meg az igazit és működne, akkor képes lennék vele leélni az életem. Csak itt kezdődnek a problémák, hogy mivel a családom nem lenne képes elfogadni és még ki is tagadnának, azért még magamban is félek ezt az egészet elfogadni. Ha egy lány lenne a párom, azt nem tudnám eltitkolni, de a szüleimmel is szeretnék jó kapcsolatot ápolni, nem akarom Őket elveszíteni. Ha kiderülne, akkor nagy valószínűséggel kitagadnának és mivel kiskorú vagyok, költözni se tudok még évekig. Az iskolában is bántanának. A szűk baráti köröm se igazán fogadná el, mert már beszélgettünk ezekről a dolgokról. A lány barátnőim valószínűleg félnének tőlem, hogy rámozdulok valamelyikükre ( szó se lenne erről ). A fiúk még talán elfogadnának, de Ők is máshogy tekintenének rám, mint azelőtt. A kitagadás és a barátaim nagyrésze elvesztése mellett, még ki is rúgnának, mert kollégista vagyok egy gimnáziumban. Volt egy leszbikus lány nálunk, akkor a nevelők azt mondták a lányra, hogy beteg, az ember maga dönti el a szexualitását és,hogy ez természetellenes. A lányt ki is rúgták, amint ez kiderült róla.

Senkinek nem akarom bejelenteni, mert nem igazán tartozik senkire, de valahol mégis bennem van. Rossz, hogy senkivel nem tudok beszélni erről.

Szerintetek mi lenne a legjobb? Ha esetleg pár év múlva nem egy férfival jövök össze, hanem a nővel, akkor azt felvállaljam? Amíg kollégista vagyok és amíg nem végzem el az iskolát, addig nem fogom felvállalni a magam érdekében. Ha mégis úgy alakul, akkor mit tegyek?

Ez még odébb van, de most a legfontosabb az, hogy magamat elfogadjam. Szerintetek ezt hogy tudnám kivitelezni? Azt is megköszönném, ha valakivel esetleg tudnék beszélni erről.


Utólag is bocsi, hogy hosszú lett. :(



2018. ápr. 14. 14:36
 1/2 anonim ***** válasza:

Szia!

Valószínűleg valami kis faluban élhetsz, nem irigyellek. Jó nagy agymosott baromság, hogy az ember magának választja meg a szexualitását, meg ez természetellenes, persze :D

Először is, tök normális vagy :) Most ilyen fiatalon azt látod a barátaidon, hogy nem tudják elfogadni ezt, de majd ha felnőnek, és találkoznak 1-2 meleggel, akkor máshogy fogják látni. Sőt, lehet hogy közülük is meleg valaki, csak nem merik elmondani senkinek.

Majd ha már nem élsz otthon, és lesz barátnőd, akkor jelentsd be a szüleidnek, barátaidnak. Addig egyáltalán ne őröld magad a jövő miatt, mert nem éri meg. Én is elcsesztem 3-4 hónapot az életemből erre a felesleges aggódásra. Éld az életedet, tanulj, menj jó egyetemre, költözz nagyobb városba, ismerkedj emberekkel, és ha lesz egy barátnőd, akivel szeretitek egymást, akkor ráérsz majd azzal foglalkozni, hogy mit szólnak a többiek.

Amúgy gondolom eléggé egyedül érzed magad, hogy nincs más biszex/meleg a környezetedben, de ez ne keserítsen el, rajtad kívül még sokan vagyunk, akik végigmentünk ezeken a problémákon.


26/N/bi

2018. ápr. 14. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:

Huhh, nagyon szépen köszönöm, irtó aranyos vagy!:D

Igazad van, valószínűleg tényleg ez lesz a legjobb.

Nem idegeskedes emiatt, nem éri meg. :)

Ahogy írtad, tényleg falun élek és itt elég szűk látókörű emberek vannak. Nem igazán fogadják azt, ha valami / valaki különbözik az átlagtól.

2018. ápr. 14. 15:08

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!