Akit érdekel a BDSM és domináns, az miért nem férfiakkal verekszik inkább ahelyett, hogy nőkön élné ki a szadizmusát?

Szerintem se érti teljesen a kérdező, hogy a BDSM-et kedvelő vagy azt "űző" embereket milyen belső indíttatások hajtják.

Ajánlanám, hogy a témában jártas emberekkel beszélgess (ha kell adok útbaigazítást), kedves kérdező, mert talán ha megérted, akkor megérted, hogy mit miért csinál pl. egy dom. :)

A BDSM MINDKÉT FÉL közös szándékán, kölcsönös megegyezésén, egymás iránti tiszteletén és bizalmán alapszik.

Nagyon homályos fogalmaid vannak erről a dologról,hogy finoman fogalmazzak.

Én úgy látom, hogy a nők egy bizonyos hányada szereti, szeretné ezt a dolgot kipróbálni, tehát a saját igényét, beleegyezését adja ebbe bele, és nem (feltétlen) van úgy, hogy a hapsi csak egyszer elveri. Mondom: itt a BDSM-ről beszélek, és nem a családon belüli erőszakról!

A BDMS a két fél beleegyezésével, közös érdeklődési köréből adódik. Az, hogy a nőnek ez miért jó, azt csak ő tudja.

Megj.: kár, hogy nincs-, vagy nagyon ritka, amikor egy nő szeret szadizni egy férfit:(.

Nő vagyok. Van párom. Kicsit ő is domináns, kicsit én is. Van erre kulon kifejezés a bdsm berkekben.

A múltamban nem találom azt a pontot ami esetleg összehozható volna a jelen vágyaimmal. Férfi kép nem volt az életemben, anyukám es a nagyim neveltek, nem bántottak sosem.

De már kislány koromból vannak emlékeim olyan játékokról amiket egyedül játszottam és nagyon tetszettek.

Pl elképzeltem, hogy elrabolnak, bezártam magam a szekrénybe, az ugrálókötéllel összekötöttem a lábaimat amikor az ágy alatt bújkáltam, stb. Ezek ilyen 5-6 éves kislány játékai.

Azóta eltelt 25 év, a vágyaimon csak finomhangolás történt.

Egy egy stresszes hét után amikor már nem elég a sport, a sima szex, akkor kérem a fel a párom játszani.

Elmondom neki, hogy olyanmilyen típusú játékra vágyom.

Pl, hogy legyen-e benne pofozás, pálcával vagy paskolóval fenekeljen-e el. Vagy esetleg csak rögzítsen és hagyjon magamamra egy hozzám rögzített vibrátorral. Ő neki is vannak hasonló napjai.

Van amikor egy egész hétvégére szükségem van a dominans oldalára.

Egy külső szemlélő ha látna minket, csak a brutalitást látná, és azt, hogy az a "barom állat" bánt egy zokogó nőt.

De ilyenkor azért sírok, mert boldog vagyok, mert megkapom amit szeretek, attól akit szeretek, úgy ahogy szeretném.

Sokkal de sokkal összetettebb a pszichológiája ennek az egésznek, mint ahogyan azt te látod.

Nem feltétlen a pornóra gondolok, mert ott egy alap beállítottságon felül nyilván a pénz is húzóerő.

Viszont egy párkapcsolatban ha bdsm is van ott óriási bizalom is egymás felé, meg természetesen egy kis elmebaj a felek részéről :)

S hiába azt látod, hogy "szarrá" veri a nőt a párja, mert ilyenkor, egy jól működő bdsm alapú kapcsolatban minden esetben azok a dolgok teljesülnek amit a nő akar. Ehhez nyilván kell egy erre vevő férfi aki nem él vissza a helyzettel.

Mi ismerjük egymás határait, testét a párommal. Tökéletesen tudja, hogy meddig mehet el a pálcákkal, a fojtogatással, a lelki kínzással, hogy utána egy felszabadult, boldog ént kapjon.

Fordítva ugyan ez igaz. Nagyon sokat szoktunk beszélgetni. Ha valami nem volt jó a játék során, azt is elmondjuk, vagy ott helyben leállítjuk a másikat.

A nők még fizetnek is, hogy verjék őket.

Már bocsi.

Ha nem érted az egész lelki hátterét akkor inkább csak figyelj és tanulj.

Nem egyszer karolta át a lábamat nő, hogy már napok óta azért remeg, hogy megverjem.

Nem a megverős ember vagyok, és nem a véresre korbácsolós, sőt nem is a pálcázós nevelő típus de van olyan nem is kevés amikor direkt túlmegy a nő minden határon, hogy végre valaki jól megverje.

És szerintem ez a perverzitás.