Szerintetek mennyire gondolkodom rosszul? Mi lenne a normális?

Szóval egy 18 éves szűz lány vagyok. Nagyon vágyom a szexre, és attól tartok örökre szűz maradok.

Mivel: addig nem szeretnék kapcsolatot amíg nem vagyok szerelmes, szerintem semmi értelme érzelmek nélkül, különben csak fojtogató és furcsa. Ugyanakkor kapcsolaton kívül ki az a ribi aki elveszti a szűzeségét értitek?

Csak épp ez egy ördögi körforgás, nem vagyok az a típus aki egykönnyen beleszeret valakibe. Elképzelni se tudom hogy tudnék bármit elérni így, és csak szenvedek. :D

Mit gondoltok?

Nagyon szenvedélyes típus vagyok, időnként már nehéz visszafognom magam. Múltkor is egyik haverom megcsókolt és onnantól én kb elvesztettem az eszem :D még neki volt több józansága és hazavitt. Talán nem vagyok normális :D

De akkor is, 18 vagyok, fiatal, szabad most kellene élnem nem? Nem akarom elvesztegetni az időt hogy aztán 50 évesen ott üljek és ne legyen min gondolkodnom a fiatalságomból. (Tudom hogy nem csak erről szól a fiatalság, de most épp így érzek)

Bárki mondjon bármilyen véleményt, nekem ezt el kellett mondanom valakinek. :)