Mit tehetnék ezzel a "vágyammal" (képzelgés)? Próbáljam elfelejteni? TI mit tennétek a helyemben?!

Nos:

Igazán nem tudom hogyan felvezetni diszkréten a témát, úgyhogy inkább megpróbálom röviden-tömören a közepétől startolni.

Van egy *viszonylag* régebb óta meglevő igen erősen szexuális jellegű ábrándom. Efféle képzelgéseim - esetenként konkrét álmaim - néha szoktak lenni, ugyanis eléggé testiségfüggő személy vagyok. Soha senki sem tudott (és nem is tud) erről a környezetemben, aki látott, de titokban ez a valóság.

Viszont ez az ábrándom afféle visszatérő alappillér, ami már egyre jobban izgatna.

Csakhát a helyzet az - ami végülis adja magát -, hogy ehhez az ábrándhoz bizonyos *segédeszköz*re lenne szükségem. Hivatásos SZEXUÁLIS SEGÉDESZKÖZ, mondjuk ki nyíltan.

Csakhát, a nagy, nyilvánvaló problémája ennek hogy : Hogyan juthatnék hozzá úgy, hogy SENKI SOHA meg ne tudja ezt.

Ugyanis szexshop-ba holt biztos, hogy nem mernék bemenni. Még akkor sem, ha 5× nagyobb lenne rá a vágyam.

Két dolog miatt is:

1) Egyfelől nem bírnám elviselni azt a mélységes szégyent, hogy valaki - ne adj isten ismerős, rosszabb esetben rokon/közeli-rokon - meglát ott, vagy a közelben. Egy rémálom lenne.

2) Azt se tudom elképzelni, hogy tudnám ott előadni magam, kikérni, amit akarok. Az eladó látná, hogy magányos vagyok, rosszképű, rosszalkatú, nem szimpatikus... a hangszínem is (bárhogy is igyekszem) gyerekes, irritáló... Átfutna a gondolatai közt, hogy : "Na, ez a szánalom akar élvezkedni?! Inkább gyártósori munkásnak való, nem ide..." - és ez minden további nélkül érződne is, innentől eképpen kezelne.

Egyszerűen még előtte is szégyen lenne az egész szituáció.

A másik lehetőségem Webshop lenne.

Az egyetem óta van is bankkártyám, amiről egy idő óta már meg lett szüntetve az a havi kimutatás, amit a szüleim is megkaptak. Így egy pár hónapja már szabadon kezelem a kártyát.

Jelen munkám révén pénzem is van, aminek egy jó része szerencsére megmarad, úgyhogy - mértékkel - tudnék is áldozni rá.

Viszont itt meg nem tudnám elintézni, hogy úgy érkezzen a csomag, hogy én vegyem át mindenképpen, ne lássa senki más, s ne maradjon nyoma.

A munkaidőm nagyon szélsőséges szokott lenni, van, hogy du. 4-5 körül már végzek, de van, hogy este 11 után.

A postás meg ráadásul akkor hozza a csomagot, amikor neki tetszik, ha a fejem tetejére állok is. Eddig 3 alkalom volt rá, hogy webről vettem műszaki cuccot, mind a 3-nál kész szerencse volt, hogy vagy még otthon voltam valami miatt, vagy épp akkor jöttem fel a domboldalon, amikor a postás is behajtott.

Szóval az egész patthelyzet.

Ti mit csinálnátok az én helyemben?

Ha ilyen ábrándotok, vágyatok lenne, mit tennétek, mit kezdenétek vele?!