Ha valaki egyedül öregszik meg mire számítson? (meleg)

Hát jó kérdés. Függ attól is hogy mennyi igazi barátja van. De persze ök sem pótolhatják egy társ szeretetét, de talán segít.

Én is félek picit hogy egyedül öregszem meg. De éppen ezért próbálok ismerkedni, csak hát nehéz amikor mindenki csak a szexet aksrja. De ha még a cél ugyan az voona akkor se fog feltétlen meglenni az egymás iránti érdeklődés.

Egy biztos nem szabad feladni!

Sokan vannak,akik azt hiszik, megtalálták a párjukat és boldogak.Aztán mégis szakítás lesz és jön a magány.

De nem mindegy, ki hogyan fogja fel,mert nem mindenki magányos,akinek nincs párja.

Sőt olyan is van, akivel sokat kitolt az élet,hogy inkább jól érzi magát,hogy nem kell senki miatt problémázni.

Persze,jó, ha van kivel beszélgetni, eljárkálni,de ez sem garancia egy kapcsolatban,sokan fiatalon is csak úgy elvannak egymás mellett. Telefont nézegetve.

Hasonló mentalitású melegek jó,ha összejönnek,korban is hasonlóak és akkor nyugis és kiegyensúlyozott közös időkor lehet.De csak lehet, mert ez sem biztos.

Mondom ezt úgy, hogy több,mint valószínű,hogy már nem lesz párom,de abszolút nem is érdekel.Ez van, és inkább így, mint egy unalmas,vagy rossz kapcsolat,csak hogy ne legyek magányos.

Egyedül is boldognak kell lenni, különben mással sem leszel az. Meg az egyedüllétnek nem kell azt jelentenie, hogy boldogtalan vagy. Magányt mindenki érez, még a legboldogabb emberek is. Így vagyunk evolúciósan kódolva, hogy az agyunknak szüksége van szociális ingerekre. De azt egy barát, családtag is úgymond megtudja adni, szóval máris nem fogja magányosnak érezni magát az ember. Ha meg nincs családtag, akkor maradnak barátok. Nem kell elzárkózni mások elől és nem leszel egyedül.

Az 5-sel meg egyet tudok érteni pl azzal is, hogy valakikkel kitolt az élet, és egyszerűen boldog, ha megszabadult/megoldotta a problémáit. Saját magamat is bele tudnám ide foglalni, mert én is átéltem sok dolgot, de ettől függetlenül boldog vagyok. Számomra sokak "problémái" inkább csak nevetséges. Sok dolog nem probléma nekem, ami más számára igen, de legalább nem mérgezem magam felesleges dolgok miatt. Nagyon sokat számít az, hogy hogyan állsz az élethez. Minden fejben dől el, csak oda el is kell érni. Ahhoz meg belső munka is kell, szóval ingyen senki nem kap meg semmit(fejben). Boldog akkor leszel, ha azért meg is dolgozol.

Engem ez motivált abban, hogy elfogadjam magam.

Régebben nagyon függtem a társadalomtól " mit fognak szólni?", aztán elgondolkoztam azon, hogy akik ennyit foglalkoznak velem, akkor ha beteg lennék, öreg, vagy esetleg egy szelet kenyérre sem futná, hányan találnának meg ezek közül az emberek közül?

Megsúgom, egyiket sem érdekelné mi van velem.

Ezért inkább a saját boldogságom keresem, ami vagy jön, vagy nem.

De ettől függetlenül én egyedül is jólérzem magam.

Van ismerősöm aki "csak úgy van a párjának", hiába van kapcsolatban, talán még én jobban foglalkozom vele, mint a párja, aki azt sem kérdezi meg tőle milyen napja volt. (Ők heterók).

Sokszor megkérdezi: Te nem vagy magányos?

A válaszom rá: Nem.

Az az ember magányos aki szerelmes valakibe, de nem kap viszonzást, vagy nem törődnek velük úgy, ahogy kellene.

Legalábbis szerintem. Nekem nincs ilyen ember az életemben akibe szerelmes lennék, így nem is hiányzik.

Szomorú, hogy sokan 60 év felett egyedül maradnak és nem találnak párt, mert kételkednek és gyanakvók.

Én 33 éves gerontofil férfi vagyok! Egy 3éves kapcsolatom volt, amiben volt minden... (szerelem,dráma,megvezetés, megcsalás stb) Szerelmes voltam és ő jól megvezetett. Ennek ellenére nyitott vagyok, mert tudom, hogy egyszer eljön az, akire vágytam.

Jártatok nyitott szemmel és használjátok ki minden percét, mert az élet elég rövid. Inkább hibázzak minthogy el zárkozzam...

A csalódás meg élet velejárója, de nem feltétlen kell mindenkiben csalódni.

Sokszor gondolok arra, hogy átok vagy áldás, hogy az idős őszhajú és őszbajszú bácsik tetszenek.

Ha kopogtat, akkor engedd be!

Én ugyan még jóval az élet elején járok, de érdekes módon én is elgondolkoztam már a bizonytalan jövő lehetőségén.

És éppen amiatt, hogy ezt elkerüljem, próbálok ismerkedni, de nem túl egyszerű.

Ahogy már írták felettem is, sokan csak szexet akarnak, nem pedig kapcsolatot. És ez elgondolkoztat, hogy ha most nem sikerül, később milyen lesz...

De hiszek benne, hogy ha próbálkozom, akkor úgyis összetalálkozom majd valakivel, akivel boldogok lehetünk.

És remélem, akad is valaki, akivel megöregedhetek, de persze ez még a jövő zenéje.

19/f/p