Kell-e szégyellni a melegséget?

Igaz heteró nő vagyok, de ha nem gond, válaszolnék. Ne szégyelld, hanem vállald fel, de ne mond el mindenkinek. Van 2 meleg ismerősöm. Az egyiküket még iskolából ismerem, ő már akkor vállalta a melegségét, és olyan természetes, önazonos módon, hogy soha senki nem bántotta emiatt. A tanárok is elfogadták. A másikat gyerek korom óta ismerem, ő simán megjelenik a párjával, és őt sem bántja senki sem. Szerintem az önazonosság a kulcs. Amig te nem fogadod el önmagad, addig mások sem fognak, és ez nem az ő hibájuk. Az önazonosságot érzik az emberek.

Egyszer volt egy esetem egy akkor még nem tudtam, látens férfival. Ő lelkileg-érzelmileg durván tönkre tett, és a szexualitásomnak sem tett jót. Én azt hittem heteró, de olyan ellentmondásai voltak a szexualitásról, hogy magamban kezdtem el keresni a hibát, hogy pl nem vagyok elég kívánatos neki, és sorolhatnám. Én szerettem őt, de a látens melegsége miatt rajtam állt bosszút. Úgyhogy elsőre fogadd el önmagad, attól önazonos leszel, és nem lesz benned szégyenérzet.

Őszintén? Én sajnos még ott tartok hogy szégyellem. Tudom fejben hogy nem kellene, mert ez vagyok én de egyszerüen nem tudom hogy kellene elengednem az a megfelelési kényszert ami bennem van. Igaz még azt sem tudom, hogy igazábol biszex vagy meleg vagyok. Dolgozom az ügyön csak nehéz, félek is attól hogy ez örökre megmarad bennem. Pedig szeretnék egy normális kapcsolatban élni, de amig ezt nem rendezem magamban nem fog menni. Sokat gondolkodtam pszihológuson, csak egyrészt anyagilag sem állok anyira ugy hogy rendszeresen eljárjak egyhez, másrészt pedig nem is ismerek olyat aki tényleg jó a munkájában és nem csak a pénzemre hajt.

Páran már tudják rólam a környezetemben, de csak egy maroknyi ember. Ill. van akivel egy háztartásban élek és nem hiszem hogy el tudné fogadni a dolgot. Bonyolult ez, de remélem valahogy egyszer sikerül összeraknom mindent hogy relative normális legyen ez a része is az életemnek. Csak sajna idö kell hozzá ugy néz ki, az évek meg tellnek...

Egy dolgot szégyellek az egészben.De ezt mélységesen.

Azt,hogy mindig abba szerettem bele, annak adtam a legnagyobb bizalmat,törődést aki a legcsúnyábban bánt el velem később.

Persze,ez lehet nem a szexuális beállítottságtól fugg, nyilván.De meleg férfiként azt hittem,több kapcsolatban is, hogy más is szeretetre,kölcsönösségre és tartós,komoly jövőre vágyik....Na, ez az,amit nem kellett volna.

Akkor nem itt tartanék 53 évesen...