Ti melegként mit tennétek, ha olyan helyzetbe kerülnétek mint Kristóf a Barátok köztben?

Sajnos 1-es jól mondja.

És bár nem vagyok meleg, de megnősülnék. Persze olyan lányt vennék el aki tudja miről van szó, valami nagyon jó barátot, pl. leszbikust akinél nem valószínű, hogy férjhez menne (már úgy értve, hogy máshoz, hiszen lánnyal úgysem házasodhat), aztán mienk az örökség, amiből értelemszerűen egy házassági szerződés keretei közt juttatnék neki, de nem az 50-50%-ot mint a valós házastársak közt.

AZ ágyunkba meg már nem látnak bele, nem tudják, hogy nem együtt alszunk. :D

A szüleim évek óta nem beszélnek velem, úgyhogy nem számítok örökségre..

Hogy mit tennék? Semmit. Hozzászoktam a gondolathoz és ennyi. Párommal építjük a közös jövőnket (meg a leendő gyerekeinkét) az őseim segítsége nélkül.

27f m

#4-es (15:27), ha ennek a melegséged az oka és nem az, hogy esetleg valami rossz fát tettél a tűzre, akkor mélyen együtt érzek Veled. Bár nem vagyok hasonló szituációban, de olyan sok helyen lehet ilyen szomorú történetet olvasni. Nem lenne szabad ilyesminek megtörténnie. Soha, senkivel! Annyira méltatlan dolog ez. Ölelés és kitartás!!! :)

A kérdésre válaszolva:

Nem nézem a sorozatot, nem ismerem sem a szereplőket sem a szituációt, de elgondolkodtató a helyzet. Én már mondtam le családi örökségről, tudatosan, szándékosan. Igaz, nem volt túl nagy összeg, nem tízmilliókról volt szó. Nagyszülő halála után örököltünk 5-en, ebből hárman elkezdtek marakodni, veszekedni az örökségen. A tesóm és én nem szerettünk volna részt venni ezekben a családi marakodásokban és hajtépésekben, ezért mindketten lemondtunk a minket megillető örökségről, bedobtuk a közösbe, hagy nyúzzák szét egymást a többiek azért a részért is. De itt más volt a szituáció, nem volt egymáshoz köze a melegségnek és az öröklésnek.

Ha akkora összegről lenne szó az öröklés során, ami NEM változtatná meg az életvitelemet és a sorsom alakulását HOSSZÚ TÁVON, TARTÓSAN, és még feltételekhez is kötnék (pl. /hetero/házasság), akkor röhögve lemondanék róla.

Ha nagy összegről lenne szó, ami TARTÓSAN befolyásolná a további sorsomat, akár életem végéig is, akkor elgondolkodnék rajta, hogy hagyjam-e veszni az örökséget vagy létesítsek-e valamilyen alibi házasságot. Persze közben a páromról nem mondanék le, sohasem engedném el a kezét! (Képletesen.)

De nem tudom, ér-e annyit az örökség, bármekkora legyen is, hogy a saját családom azt kérje tőlem érte cserébe, hogy tagadjam meg önmagam és játsszam el az általuk elképzelt színjátékot életem végéig. Lehet, hogy inkább elengedném a nagy összeget is, és élném a saját kis (boldog) életemet nélkülük, meg a feltételeik nélkül.

Szerencsére nálunk ez a családban fel sem merülhet, még gondolati szinten sem. :) Ismerik, kedvelik, szeretik a páromat, megbíznak benne, látják és tudják, hogy jó srác. :)

Ez nem elheterósítás, ez a magyar valóság. Valószínűleg egy kamuházasságtól nem lesz meleg senki...

De egyébként ilyen helyzetben én is keresnék egy kamufeleséget, már csak azért is, hogy kiszúrjak a homofób családommal.

Megnősülnék.Egyszer úgy is elpatkolnak az ősök:)

Amúgy meg csak egy papír.

Medveczky Ilonának meg meleg hercege volt:D