Hogyan kell használni a csapót? (hosszú ó-val -. -)

Na jó, akkor majd én elmondom, mire jó a csapó, mert én egyrészt csaptam is, másrészt pontosan tudom, mire való:

A csapó elsődleges célja a csapás, innen a név is. Ez azért fontos, mert a képet és a hangot egyszerre, de nem együtt rögzítik, ezért a szinkron megtalálásához kell egy viszonyítási pont. A csapónál a lécet nekicsapják a táblának; amikor a léc összeér a táblával, pontosan akkor kell a csapás hangját hallani, onnantól tökéletes szájszinkron van.

Ezen kívül a csapó tábláján információk is vannak, amik a vágás során fontosak: tekercsszám, jelenetszám, beállításszám, dátum, napszak, egyéb fontos technikai adatok, ill. szokás felírni rá a rendezőt és operatőrt is, meg persze a film címét.

A felvétel során először a hangot indítják, amit az első rendezőasszisztens a "Hang indít!"-utasítással kezd. Erre a felvételi hangmérnök azzal válaszol, hogy "Forog!". Ezután jön a "Kamera indít!"-parancs, amit a kameramann a "Forog!"-válasszal nyugtáz. Ezután jön a "Csap!"-utasítás szintén a kameramann részéről, amire beteszik a csapót a kamera elé, majd lecsapják a jelenetet. Ezután jön "Tessék!" a rendezőtől vagy a rendezőasszisztenstől, és indulhat a felvétel.

Érdekesség, hogy a csapást többnyire a világosítók közül valaki végzi, vagy a kameracsapattól valaki, aki épp ráér, de persze lehet alkalmazni külön embert is a csapóhoz. Bárhogy is, a mindenkori csapó feladata, hogy amint lecsapta az adott jelenetet, azonnal átírja a csapószámot a következő felvételhez. Amennyiben a jelenetet sikeresen felvették, a rendező nem kér ismétlést, akkor a csapót teljesen átírják a forgatókönyv szerint, amiről a csapó a szkriptessel (naplóvezetővel) egyeztet.

Na, ennyit kell tudni a csapóról.