Van valami oka, hogy Jókai Nagyenyedi két fűzfa c. művének 1979-es filmes feldolgozásában ilyen szedett-vetett rablóbandának ábrázolták a labancok seregét?

Ebben az időben már létezett logisztika, a katonai csapatoknak az ellátása, utánpótlás szervezése, de koránt sem volt tökéletes.

Korábban például Hunyady kényszerűségből ugyanúgy kifosztotta hadaival vonulása közben az ország azon részét, mintha ellenség lett volna, egyedül az oszmánok szerveztek utánpótlás, ellátmány szállítását a reguláris csapataiknak, de ők is inkább csak azért, mert seregeik olyan nagy létszámúak voltak, hogy menet közbeni fosztogatásból, zsákmányolásból lehetetlen lett volna élelmezni a gyéren lakott vidéken őket. Ettől függetlenül a csapataik nagyobb része, az irreguláris hadtestek mind rablásból élelmezték magukat, de később sem volt ez másként, a hazánkba bevonuló szovjet Vörös Hadsereg is azonnal begyűjtött minden élelmiszert, gabonát, krumplit, ahová csak bevonult, mert nekik is kevés volt az élelem és onnan vették, ahol volt.

Jókai művében azonban nem erről van szó.

Ő nem csak a labancokat, hanem a kurucokat is martalócoknak ábrázolja, lényegében a hadakozó felek és a békés polgárok konfliktusára van alapozva a történet.

Az lényegében mindegy, hogy a filmben rendes császári sorkatonai egyenruhában voltak e a labancok, vagy népfelkelői gúnyákban, mert a reguláris egységek is lerongyolódhattak és rászorulhattak a sarcolásra. ez lényegében a filmrendező felfogásától függ, aki talán úgy vélte, ha martalócok, akkor öltözzenek is úgy.

A labanc vezérek nevei, Bórembukk, meg valami Fritzigfratzig, vagy mi, nem emlékszem pontosan elég német-paródiás, szóval inkább reguláris katonai egység lehetett, de mint írtam, nem ez a lényeg, mert attól még ugyanúgy fosztogatni, zsákmányolniuk kellett, ha nem kapták meg időben az ellátmányt, csakúgy, mint a kurucoknak.

Ilyen volt a világ régen és ma is megeshet ez ugyanúgy. bár azóta a jobb logisztikával jelentősen javult a helyzet.