Milyen vágás fajták vannak?

A montázs

A vásznon megjelenő képek már megszerkesztve kerülnek a néző

elé. A hosszabb rövidebb beállítások egymáshoz illesztése a vágás,

vagy idegen szóval montázs. De ez egyben a film egyik

legfontosabb művészi kifejezőeszköze is. A mozgóképi szöveg

szerzője elsősorban a montázzsal tudja kiemelni az eseménysorból a

legfontosabb részleteket, sűríteni, tömöríteni a cselekményt, ennek

segítségével a tér, az idő és bizonyos mértékig a cselekmény is

szabadon alakítható.

A montázs alapvetően a következőkre alkalmas:

 A mozgóképi szöveg sajátos térviszonyainak megteremtése.

Általában a néző számára segítséget nyújt a cselekmény terének

megismeréséhez. A térbeli határozatlanság pedig hol a nézőnek, hol

a szereplőnek okoz meglepetést, vagy válik a hatáskeltés

eszközévé.

 A filmkép önmagában mindig jelen idejű, az események sora

pedig többnyire a tapasztalati idővel egy irányban halad. A

mozgókép története során azonban kialakultak olyan jelzések,

melyek a nagyobb időugrásokat, az időbeli visszatekintéseket

érzékelteti. Ilyen lehet a kép elsötétülése, kivilágosodása,

kimerevítés, lassítás, vagy az, ha szereplő lehunyja a szemét,

tekintete a távolba réved. Azt a megoldást, amikor a cselekmény egy

filmben korábbi időre vált flashbacknek (visszapillantásnak)

nevezzük.

 A cselekmény sűrítésére a párhuzamos montázs alkalmas. Ennek

segítségével két egy időben futó eseménysort lehet megmutatni.

Ilyenkor az alkotó váltakozva mutatja a különböző térben, de azonos

időben zajló eseményeket. Ha a váltakozó beállítások egyre

rövidebbek, akkor a feszültség is fokozható.

 Az attraktív montázs a beállítások ütköztetésére épül. Ilyenkor

az egymás mellé kerülő részlettek tartalmilag és formailag is

fokozzák egymás hatását, új jelentést, összefüggést hoznak létre.

 A montázs a ritmust is formálja. Az egymás mellé kerülő

beállítások hossza a film tempóját (lassú, gyors) is meghatározza.

A montázs nemcsak a technikai értelemben vett vágással hozható

létre. A mozgó kamera és a nagy látószögű objektív használatával

bizonyos mértékig a tér és az idő vágás nélkül is változtatható. Ezt

az eljárást belső vágásnak (montázsnak) nevezzük.