Megnéztem volna a Gravity c. filmet, belenéztem részletekbe, más is meggondolta magát?

Egy jó sci-fire fájt a fogam és még nem láttam.

"Dr. Ryan Stone-nak, a kiváló orvosmérnöknek ez az első küldetése a világűrbe, a veterán Matt Kowalskynak pedig az utolsó, mielőtt nyugdíjba menne. Éppen rutinjellegű szerelési munkát végeznek, amikor egy meteorzápor elpusztítja az űrbázist és az űrhajóstársaikat, és a két asztronautát elszakítja az űrsiklótól. Az összeköttetésük megszakad a Földdel, egymáshoz kötve sodródnak a végtelen világűrben. Hamarosan fogytán az oxigén. A félelmük fokozatosan pánikba fordul, semmi esélyük a megmenekülésre."

Valóság - sci-fi, a sci-fiben nem keresem a valóságot, maximum addig, amíg abban játtszódik. A fenti összefoglaló eleve előrevetíti a sci-fi cselekményeket, hiszen ebből a helyzetből, máshogy nem lehet filmet készíteni.

Nem hiszem, hogy az űrállomás törmelékei közti szkafanderes kurjongatás elnyerné a tettszésemet HD mozi formájában...

Annyi jó téma lehetne a sci-fi és világűr világában, pénzük is lenne rá, mégsem forgatnak belőle filmet.

Pl. már maga az emberes Marsutazás egy nagyon érdekes téma, ha komolyan vesszük, a hónapokig összezárt emberek ábrázolását.

Esetleg belevesszük az egyirányú Marsutazás lehetőségét is... Persze van már hasonló, azt hiszem a Holdról.

Pl. lehetne egy képzeletbeli ESA Marsutazást megfilmesíteni, ahol a mai technológiával kell megépíteni a viszatérő rakétát a Marson és ehhez valami okból kifolyóan (nehéz pont, hogy ne legyen klisés) minden erőforrását feláldozza az Európai Únió.

Végül sikerül, sok küzdelem és kudarc árán, miközben az ESA Marsutazók kínai és kína által felvitt É-kóreai egyirányú Marsutazókkal találkoznak, ami ellenségeskedés helyett baráti kapcsolattá válik, esetleg a szerelmi szál is megjelenik a filmben itt, ami sejthetően tragikus fordulatot vehet, hiszen az egyik fél a vörös bolygón ragad...

Végül a legénység egy része, 5-6 év múlva visszatérhet a Földre, Európába, ahol minden nagyon sokat változott az utazás alatt, pl. felbomlott az Únió és össze kellett fogni a Föld többi országával is, azért, hogy az embereket vissza tudják hozni.Ugyanakkor Kína nem segített a visszatérésben.

De erről az ESA utazókat nem tájékoztathatták, mert megtudták, hogy kapcsolatba kerültek a kínaiakkal és É-kóreaiakkal fent.

Ugyanakkor a Földön a helyzet rosszabb lett rengeteg menekült árasztotta el Európát és végképp kezelhetetlenné vált a helyzet, miközben a világ országai a nagyszabású összefogást fegyverkezésre és erődemonstrációra használták fel a kommunista országok (Kína, É-Kórea) ellen.

Miközben megoldották a megoldhatatlannak látszó visszatérést a Marsról, elveszítették a saját problémáik feletti megoldásokat, a bevándorlás, az energiaválság, a környezetvédelem és számos fontos kérdéskör tekintetében.

Az Európai marsutazók, mit sem tudva ebbe a világba térnek haza, számtalan kérdést felvetve gondolataikkal, érzelmeikkel magukban és másokban is.

A világ, pedig végleg súlyos hidegháborúba keveredett.

A film egyik fordulata az lenne, amikor az amerikában nevelkedett, de mongoliai származású egyik főszereplő a Marson megismert É-kóreai menyasszonya segítségével olyan kulcsfontosságú segítséget kapnak a visszatéréshez, ami nélkül, még a földi összefogás is kevés lett volna a sikerhez.

Természetesen erről mindenki tud az irányítók közül, de titkolniuk kell.

Az hogy a mongol-amerikai asztronauta a Marsom marad-e, vagy hazatér, szabadon hagynám.

De például lehetne olyan forgatókönyv is, hogy a viszatérés napján történne egy baleset, aminek következtében a visszatérők azt hinnék, hogy elvesztették társukat, de a film végén kiderülne, hogy életben maradt, mert az É-kóreai csapat megtalálta és kimentette a Marson.

Itt lenne sok drámai cselekmény, párbeszéd és érzelem, szép gondolatok.

el tudnék képzelni egy olyan befelyezést, hogy a kínaiak a Marsról kapcsolatba lépnének földi civil rádióvevő központokkal és bekerülne a sajtóba, hogy az amerikai űrhajóst az É-kóreaiak megmentették a Marson.

A hír éppen a G20-ak nagyon feszült hangulatú űlésén robbanna a köztudatba, amit 2026-ban 10 évre rá ismát Kínában rendeznének és a film valahogy így érne véget, az utolsó vágás a 20 vezető politikus arcán futna végig, mind más-más tekintet, végül a zokogó Dél Kóreaia vezetőn állna meg, ez lenne zárókép...

Lehet, hogy nagy hülyeséget hoztam össze, sokat kéne még rajta dolgozni, finomítani, de most hirtelen egy ilyen filmet szívesen megnéznék!

Szeretem a játékot és minden kitalált film is tulajdonképpen egy végigjáttszott történet.

Most nem is a fenti filmmel lenne bajom, meg nincs is, mert kinek ez, kinek az tettszik, csak úgy eszembejutott. Írni szoktam, ugyan nem regényt, ahhoz nincs türelmem és annyira nem is tudok, pontosabban semennyire, inkább az ilyen kisebb nyelvi játékok vonzanak, a nőkön kívül.

Én káros szenvedélyektől mentesen igyekszem élni.

Nem hiszek abban, hogy az alkotáshoz tudatmódosított állapotba kellene kerülni. A legtöbb eredetileg tehettséges alkotó, aki elkezdett így élni, általában tönkrement, ill. nem tudott igazán értékes munkákat készíteni.