Regényírók, hogyan döntitek el, hogy a regény milyen úton fusson? Kifejtem.

"Illetve mennyire van igény vajon az olyan történetekre, amiknek végül is happy end a vége, de nem olyan módon, mint az a könyvek 90%-ban van, tehát nem a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" típusú befejezés lesz a végén? Inkább arról lenne szó, ahogy a karakter egy idő után elkezd fejlődni, és a végén olyan döntést hoz, ami fájdalmas, de ahhoz, hogy ő jellemileg ki tudjon teljesedni, szükség van erre."

Rengeteg ilyen könyv van, nem te vagy az első, aki ilyet ír. Az meg olyan fura hozzáállás, hogy van-e rá igény.

Először is vázlatot írok, így a legtöbb pont az biztos a történetben. De nem veszem ezeket szigorúan, ha kell, felcserélek két részt, vagy másként írok még valamit, mint eredetileg terveztem, ha hirtelen jön egy jobb ötlet. Úgy egyébként szabadon írok, néhány pont van, amihez ragaszkodom. Mivel tudom, hogy ezeket a pontokat kell összekötni, azt nézem, hogyan lehet ezt a leglogikusabb és egyben legérdekesebb módon megtérni.

Ha nem tudsz dönteni, kezd el az egyik lehetőséget. Látni fogod, hogy tetszik-e, és ezt akarod folytatni, vagy inkább a másik ötlet lenne jobb.