Mit gondolsz a könyvek átírásáról („rasszizmus”, „szexizmus” miatt), úgy, hogy ezeket a változtatásokat az írók (Dahl, Fleming, Stine stb.) nem hagyták jóvá?
Nem sok magyar cikket láttam ezzel kapcsolatban, ezért teszem fel itt a kérdést.
Rengeteg szó kicserélésén-eltávolításán kívül sokszor egész mondatokat, vagy éppen hosszabb részt is kihagynak az eredeti szövegből.
Vagy éppen most már a meséket is elérte a ez a változtatási hullám, és muszáj lesz őket átírni, mert az „tűrhetetlen” és „kirekesztő”, hogy a szereplők fehérek, és például a herceg a királylánnyal esik szerelembe, nem pedig egy másik herceggel.
válasza:Előbbiről még nem hallottam. Utóbbira meg jóformán csak egy példa van (Meseország mindenkié - de ott se az összes mese ilyen témájú)
Én heteroként kifejezetten támogatom, hogy valamiben ne csak heterok legyenek. Feltéve ha ezt jól csinálják. A She-Ra és a lázadó hercegnőkben pl jól csinálták. Vagy A sárkányhercegben is.
A rasszizmusról meg annyit, hogy a filmek (meg könyvek, stb), általában alulteljesítik a valóság szintjét. Az USA lakosságának 15%-a fekete. Szóval egy ott játszódó filmnél elvárható lenne, hogy hozza ezt a szintet
válasza:Első, a 15% néger lakosság nem azt jelenti, hogy minden közösségben pontosan 15% van. Ez annyira tudatlan hozzáállás. Egy bronxi borbélynál lehet simán olyan, hogy az egész bolt néger, de pont ugyan ilyen módon simán találsz olyan helyzeteket, ahol mindenki fehér/latino/ázsiai.
Másrészt mi van akkor, ha mondjuk egy történetben van 3 ember? Esetleg a karakterek mondjuk vannk 10-en, de mind egy család, tehát alapesetben genetikailag hasonlóak?
A kvóta baromság.
Más emberek könyveit átírni, mert érzékeny kis hópihe valaki... na ez fszság. Akkor mást kellene olvasni, nem? Csak sok érzelmi fasiszta azt hiszi, hogy az ő lelki kényelme mindennél fontosabb és ha neki valami nem tetszik, akkor te se kaphasd meg.
Az ilyen emberek soha nem nőttek ki abból, hogy magukat lássák az univerzum főszereplőjének. Undorító.
A konkrét ügyektől eltekintve is érdekelne, hogy kinek mi a véleménye arról, hogy csak úgy gondol egyet a kiadó, és megváltoztatja a szöveget, és gyakorlatilag becsapja az olvasókat. Stine is csak utólag tudta meg, hogy belenyúltak a könyveibe.
Dahl ügyét azért eléggé felkapták külföldön, miután a Telegraph nyilvánosságra hozta egymás mellett az eredeti és a megváltoztatott szöveget. Az e-könyveknél már tavaly lecserélték a szöveget teljes titokban, de csak pár hete bukott ki az ügy.
Most állítólag az a helyzet, hogy az amerikai és több európai kiadás marad változatlan formában (az ígéret szép szó), és bár a brit kiadó is visszakozott egy kicsit, mégis kiadják a frissített, modern átiratokat.
A meséknél pedig már a klasszikus európaiakat szeretnék átírni (Csipkerózsika, Hamupipőke – ugye, a legújabb hableány (filmben) már nem fehérbőrű és vörös hajú az írt szöveggel ellentétben).
Tehát nem új regényeket, meséket alkotnak, amelyek megfelelnek bizonyos ízléseknek, hanem a klasszikusokat (a ponyva is lehet klasszikus) akarják átírni. Alig várom, hogy a Nyomorultakat, Madame Bovary-t stb. átírják, hiszen ott gyakorlatilag minden második-harmadik oldalon megemlítik, hogy a szereplők bőre fehér.
„Az USA lakosságának 15%-a fekete. Szóval egy ott játszódó filmnél elvárható lenne, hogy hozza ezt a szintet”
De akkor nagy baj lenne, hiszen csak minden hetedik szereplő lenne fekete! Vigyázz, ebből nem jössz ki jól! :)))
„Első, a 15% néger lakosság nem azt jelenti, hogy minden közösségben pontosan 15% van.”
Szerintem arra gondolt, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni közel 50 millió embert.
Báőr ekkor fel lehetne hozni, hogy Afrikában is vannak ám írók szép számmal, tehát nincs rákényszerítve az ember arra, hogy csak és kizárólag a „gonosz, heteroszexuális fehérektől-fehérekről” olvasson, és például csak Nigériában évente 2000-2500 film készül.
válasza: válasza: válasza:"ugye, a legújabb hableány (filmben) már nem fehérbőrű és vörös hajú az írt szöveggel ellentétben"
A Disney mesében volt vörös, egyébként nem említi Andersen, hogy milyen színű, de a bőrszínéből sejthető, hogy világos.
A Tom Sawyer-ben még érthető volt az átírás, hisz azóta a nigger már más jelentéstartalommal bír, vagyis ha hűek akarnak lenni az eredeti szereplőhöz, akkor tényleg átírandó rabszolgára (slave-re).
Se a fekete traktor, se az elfehéredés nem rasszista, ahogy az umpalumpák esetében is lehet őket férfiaknak nevezni, ha Charlie csak férfiakat látott belőlük.
Amikor megvásároltam az első e-olvasómat, illetve külföldi tartózkodás céljából praktikusan elektronikus formában gyüjtöttem a könyveket, előttem volt ez a desztópia, ami már akkor, 10-15 éve nyilvánvaló volt, hogy eljön, miszerint a digitális könyveket, amiket online tárolva átírhatják az aktuális politikának, korszellemnek megfelelően cenzúrát alkalmazva és nincs tabu, nem menti meg a tekintély vagy a népszerűség a művet. Evidens volt már akkor.
Olyan erők működnek a világban politikai, kulturális stb. színtéren (az élet minden területén), ami leginkább az ember ellen hat. Az ember(iség) múltja, jelene és jövője ellen különféle módszereket használva.
A modernkori globális, lényeges folyamatok mindegyike ezirányú, nincs kivétel.
A liberalizmus szlogenjeit tekintve egy szép dolog, mégis ezeknek az erőknek az eszköze. Láthatjuk az eredményekből. A múlt eltörlése, hamissá tétele, kicserélése csak egy apró lépés a folyamatban, ami szorosan kapcsolódik az identitások (nemzeti, vallási, nemi stb.) lerombolásához, az ember "szabadsága" révén rabszolgává tételéhez.
válasza:Ennek a kérdésnek semmi köze a liberalizmushoz.Egy liberális sosem írna át semmit,mivel épp a szabadságot hirdeti és általában fel tudja fogni,hogy mit olvas.
Ez a fajta szélsőséges megnyilvánulás sajnos nem csak a konzervatívokra igaz.Csak azok nem átírnak,hanem betiltanak/égetnek könyveket.
A harc a lényeg a 2 tábor között,annak tárgya mellékes...
válasza:Dahl kapcsán hallottam a témáról - ezt a féle átírást gáznak tartom. A történetek mindig egy adott kor lenyomatai, és attól, hogy ma másképp állunk bizonyos kérdésekhez, akkoriban még igenis így volt. Nem megváltoztatni kellene őket, hanem tanító célzattal beszélgetni róla, hogy mennyit változott a világ a jó(?) irányba.
(Az olyan változtatások meg, mint Dahlnál, hogy nem lehet kövérezni a kövér kisfiút... ez már tényleg a túlérzékenység magasiskolája.)
Ugyanakkor viszont a modernizálás nem feltétlenül lenne ördögtől való, én a néger kishableányon se vagyok kibukva. (Inkább csak "vicces", hogyha mellétesszük mondjuk az Aladdint, ahol meg nagyon is figyeltek rá, hogy a szultáni világban igenis kreolos főszereplők legyenek... ami nem baj egyébként, nekem tetszett a feldolgozás, de akkor ott autentikusak vagyunk, a fehér meséket meg színezni kell, hogy is van ez? Arról nem is beszélve, hogy Smith, mint dzsinn, külön vicces, mert dzsinn = rabszolga = néger... izé. Mondjuk autentikus, de na. :D)
Szóval mondat elejére visszakanyarodva, lehetne ezt jól is csinálni. Ott van például a Tudom, mit tettél tavaly nyáron c. könyv. Igaz, ott maga az írónő volt az "elkövető", de mint példa, jó: mivel fontosnak tartotta a mondanivalót, de a mai fiataloknak a régi történet nem feltétlen minden elemében emészthető, ezért modernebb környezetbe helyezte az egészet. Vonalas telefonon lógás helyett közösségi oldalak, Vietnám helyett Irak, stb. A történet ugyanaz lényegében, csak egy generációval később.
Ilyen jellegű modernizálást el tudnék fogadni, még ha nem az író is követi el, vannak történetek, amiknek akár jót is tenne, hogy a ma emberének emésztetőbb. Persze nem minden esetben megvalósítható, mondjuk egy Winnetout, Tamás bátya kunyhóját nemigen lehetne modernizálni, hiszen az a társadalmi berendezkedés már nem létezik, ott ismét előjön a korlenyomat, amit az elején említettem.
De ahol működhet (és értelme is van, nem úgy, mint egy Disney-feldolgozásnak, ami ugyanaz, mint amit előtte rajzfilmben már megcsináltak), ott miért ne? Akár érdekes is lehet összehasonlítani a régit az újjal, annak idején vizuális kultúra jeligére mi filmekkel csináltunk ilyet, hogy régi és új feldolgozásokat néztünk párhuzamosan, kielemezve, hogy mit változtatott meg a modernizáció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!