Hogy működik egy könyv magyarra fordítása legális úton?

Általában megy a magyar kiadó a külföldihez, hogy ki akarja adni magyarul a könyvet. Ha több kiadó ugrik egy könyvre, a jogtulaj eldönti, kivel szerződik (ha egyáltalán szerződik). Fordítva nem nagyon történik, mert a magyar nyelvű elég kis piac, nem éri meg a külföldi kiadó fáradozásait hogy még ő keresgéljen magyar vevőt.

A szerződés elég tág keretek közt mozoghat. Van hogy egyszeri összegért a magyar megveszi a kiadói jogokat, van hogy az szerzői jogtulaj jutalékot kér az eladások után. Nem ismerem a jelenlegi piaci környezetet, de én arra tippelek, hogy csak az eleve világsiker könyvekre kérnek jutalékot. Más esetben nagy a rizikó, hogy nem lesznek elég nagyon az eladási számok, így inkább egyszer kérnek nagy összeget.

Onnantól hogy megvan a kiadás joga, kérdés, mit ír elő a szerződés. Kevesen tehetik meg, de azért előfordul, hogy az eredeti szerzői jogtulaj előírja a borítót, a betűtípust, és minden mást is. Sokkal gyakoribb, hogy a magyar kiadó szabad kezet kap a saját kiadása felett. Megbízza a fordítót, a bétázót, a tördelőt, szerkesztőt, lektort, meg akit ilyenkor kell. Ha kész az elektronikus változat, mehet a nyomdába.

A nyomtatott példányokat a kiadó is árulja, ekkor övé a haszon 100%-a minden példányra amit eladó. Illetve a kiadó megegyezik nagy könyvesboltokkal, akik bizományba veszik a könyvet, és a terjesztésért minden eladott példány után a haszon 40-60%-át lenyúlják.

Két irányból kerülnek a kiadókhoz ezek a könyvek. Egyik, hogy a kiadók választanak műveket, amelyeket szeretnének kiadni. Ilyenkor megkeresik a szerző képviselőjét (ügynökét, ügynökségét, illetve annak magyar képviseletét). A másik, hogy egy bejáratott, érdemi forgalmat produkáló kiadó szokott kapni az irodalmi ügynökségektől ajánlásokat. Ezek vagy direktben egy-egy könyv, vagy a külföldi ügynökségek katalógusai. Ezekben nemrég megjelent, vagy megjelenés előtt álló címek szerepelnek.

Ez után megállapodnak a feltételekről: milyen formátumban, mekkora példányszámban, milyen időintervallumban szeretnék kiadni, és ezért mennyit kap a jogtulaj. Ez Mo-n jellemzően egyszeri, fix összeg. Aztán később lehet újratárgyalni a dolgot az igényeknek megfelelően (utánnyomás, más formátumok, stb). Ezen az összegen osztozkodik a "másik oldalon" mindenki. Szerző, ügynökség, stb. A borító, tipográfia és hasonlók általában külön tétel, ezért is szoktak saját borítóval megjelenni különféle nyelvterületeken a könyvek.

(Az angol, illetve eredeti kiadó csak akkor keres a magyar kiadáson bármit, ha ők a szerző képviselői, vagy a saját anyagukat adják át, mint pl. borító.)

Ez után jön a kiadói munka, fordítás, lektorálás (ha kell), korrektúra, tördelés, nyomdai munka, szállítás megszervezése, terjesztés, marketing, stb.

Nem szabad elfelejteni, hogy a könyv nettó árának nem csak a terjesztést (ami kb a fele) kell eltartania, és nem csak a fordítás, korrektúra, tördelés, nyomda és hasonlókat kell fedeznie, de az ügyvezetőtől a titkárnőn, szerkesztőn, raktároson, számlázáson, bérfejtésen át sok mindenkinek a munkabérét (nyilván kiadó méretétől függ), és még az infrastruktúrát is ki kell belőle gazdálkodni.