Mi a szóltok a regényem 1. fejezetének kezdetéről?

A két gyerek tovább aludt, de egyikük sem hunyta le a szemét még sokáig Pár óra múlva az ablakot beterítette a friss szeptemberi napsugár.Az addig csendes városkában most éledezni kezdett minden, a virágok kinyíltak, lágy lágy tavaszi szellő simogatta szirmaikat.A házakban villanyok gyúltak, s ez történetünk színhelyén sem volt másképp.Fél nyolckor a kis lakásban fekete hajú férfi baktatott örökbe fogadott ikrei szobája felé.Kicsapta az ajtót, mire a két gyerek puskagolyó ként pattant ki az ágyból. -Gyerünk, kifelé!-A férfi erőteljes hangja mohóságot tükrözött.A gyerekek kiszálltak az ágyból, és máris öltözködéshez kezdtek.

-Akkor mi legyen-fordult a barna hajú fiú ikertestvéréhez -megmondjuk vagy nem -Megmondjuk. -Oké, én kezdem Még egy darabig öltözködtek, majd kiléptek az apró szobából. a tágas nappali után nem sokkal kisebb konyha következett. A fekete hajú , markáns arcú magas férfi mellet kisebb termetű, de annál vészjóslóbb tekintetű szőke hajú nő ült.A testvérek leültek két egymás mellet lévő székre Daniel óvatosan oldalra sandított, hogy lássa mit csinál nővére, majd belekezdett mondandójába: -Mi nem akarunk a...-Kezdte,de mostohaapja félbeszakította. -Tudom, tudom, ti nem akartok a Neroserbe járni,de ez engem nem érdekel. Oda mentek és kész-Mondta, a szemében az előbbi mohó tüzet a düh és a megbotránkozás váltotta fel.Akkor azonban az asztal óvatosan remegi kezdett, s ezzel a férfi nyomatékot adott szavainak.Koszos poharak óvatosan felemelkedtek a mosogatóból és környékéről, kanalak,villák és kések emelkedtek ki a fiókokból.A legnagyobb kenyérvágó kés éle az ikrek felé vándorolt a levegőben. -Drágám, talán ezt nem kellene....-Szólt óvatosan a nő hangjában a férjétől való félelemtől. -Hallgass Adelaide, azt teszek velük amit csak akarok.Világos? -Igen, világos.-Mondta a nő, de hangjába hiába erőltetett nyugalmat, ha az így is egy oktávval feljebb ugrott.Eközben a testvérpár néma párbeszédet folytatott: -Háromra.-Mondta Daniel ajkával formázva a szót. -Egy...Kettő...Három...Fuss Azzal a két testvér futásnak eredt vissza se nézve nevelő szüleikre.