SZJG olvasók! Nektek is volt olyan érzésetek a könyv olvasása közben, hogy nagyon ott akarsz lenni a Szent Johanna Gimiben, és találkozni Cortezzel, Reni helyébe lenni meg ilyesmi. De mivel ez nem történhet meg, rossz a kedved?

Hogy őszintén megmondjam, nekem a könyv nem lett a kedvencem. Amikor nagy tinikönyv-rajongó voltam, akkor olvastam, de már abban az időben is túl egyszerűnek tartottam, az első könyveket konkrétan untam. De aztán a 3. könyvnél talán izgalmasabbá vált, de annál is sokszor unatkoztam. Bár nem tagadom, sokszor volt hogy sírtam a részeknél, vagy hangosan nevettem...

Na de a kérdés lényege... Én sosem gondoltam arra, hogy lennék Reni helyében. Nekem Cortez sem lett álmaim szerelme, nem tetszik a stílusa, hogy olyan szeszélyes néha... Viszont abba belegondoltam egyszer, milyen rossz, hogy nem is léteznek, főleg Virág és Kinga miatt voltam szomorú. :(

Nem, mert én tudom milyen egy gimis élete, és azt is tudom, hogy az ami a könyvben le van írva, eléggé messze áll a való elettől. Természetesen ez nem ok arra, hogy ne akarjon valaki oda járni, de én nem akarok. Reni helyében sem lennék, nem szeretnék egy papírfigurával járni (Cortez), sírós, picsogós, életképtelen kis csajnak lenni. Nem akarok ilyen egyszerű barátokat (akiknek össz-visz 2-3 tulajdonságúk van).

Hidd el a gimi sokkal izgalmasabb, mint a könyvben, bár még nem olvastam végig a regényt, és nem is jártam végig a gimit se, de ebben tuti biztos vagyok.

15l

u.i.: Más könyveknél, sorozatoknál, filmeknél velem is volt ilyen. Nyugi, olvass mást is, keress ilyen és ennél jobb könyveket, hidd el várád még az szjg után is könyv. ;D