Mit gondoltok, ti elolvasnátok? ÉPÍTŐkritikát szívesen fogadok!

Emily élete fenekestül felfordul, mikor megtudja, hogy kollégiumba kerül. Az egyetlen hely, ahol jól érzi magát a gimnáziumban, az a hatalmas könyvtár, melyben ezernyi érdekes könyv lapul meg. Egyik nap azonban, pontosan a 3456. polcon megtalál egy igen érdekes kötetet, melynek se első lapjain, se pedig borítóján nincs cím. Emily hanyagul félredobja az ismeretlen könyvet, de mintha az vonzaná. Így hát belelapoz… belelapoz és éjfélig a gyertya lángja mellett ül és olvas. A könyvben természetfeletti lények érdekes kalandjaik olvashatók. Görög istenek, manók, törpök, tündérek és a tintaember. Ami még érdekesebb, hogy Emily hallja is a párbeszédeket, a fák susogását, a szellő fütyülését, érzi, ahogy az esőcseppk végiggurulnak az arcán, ha a történetben is viharos az időjárás. Egy igen fárasztó nap után, pedig a főszereplőt, a Tintaembert is látja… szó szerint, ott csücsül a névtelen könyv borítóján. Emily azt gondolja, megőrült a kollégiumi élettől, de a különös személy mindent elmesél: pár évvel ezelőtt egy szakállas öregember, varázstintával megírta ezt a könyvet, leírta benne az akkor összes ismert lényt. A mágikus tinta lényege, hogy, ha a könyv valamennyi szereplője feledésbe vész, akkor a benne szereplő lények életre kellnek és újra beiktatják magukat az emberek elméjébe. De ez csak akkor lehetséges, ha egy látó megtaláljaa könyvet, és Emily az, így láthatja a szereplőket. De mind kiderült, nem csak egy látó létezik…

Emily megpróbál segíteni a lényeknek, de addig számos kalanddal és problémával kell szembesülniük…