Vannak most olyan meghallgatások egy filmszerepre, amire egy 13 éves gyerek is jelentkezhet?

Szia! :)

Szereplőválogatásról nem tudok, azonban ha megengedsz néhány gondolatot egy 25 éves sráctól:

Megértem a vágyad, hogy színésznő szeretnél lenni, és viszontlátni magadat a képernyőn. A Te korodban engem is izgatott a gondolat. Ám azt előtte mérlegeld, hogy gyerekszínészként odalesz a kamaszkorod, egy felnőtt életvitelét kell folytatnod, és közben iskolába járnod, és tanulnod is. Lesznek főnökeid és szerződésed, és ha nem tanulod meg időre a szövegedet, nem a négyes alá lesz a tét, hanem a stábod aznapi sikeres munkája. Szabadidőd alig lesz, rohangálsz majd az iskola és a stúdió között, szöveget tanulsz, s mikor mégis sétálnál egyet a parkban, lépten nyomon felismernek majd. Tétje lesz, ha véletlenül lefagyizod a ruhádat, mert ha éppen akkor jön szembe egy bulvárfotós, másnap már a Story vagy a Bors címlapján szerepelsz pecsétes ruhában.

Rengetegen fognak rajongani érted, de ez sajnos nem neked fog szólni, hanem inkább a karakterérnek, akit eljátszol. A sulidban a lányok egy része csodálni fog, a másik része viszont irigyel és utál majd, anélkül, hogy esélyt adna Neked a barátságra. Az ismertséged miatt többé nem lehetsz szabad.

Aztán később, ha a fiúk is a képbe kerülnek, egy részük nem fog komolyan venni a színészi munkád miatt, a másik részüket viszont még bátortalanabbá teszed majd az ismerkedésre. S lesznek a fanatikusok, akik benned teszem azt Berényi Tamarillát látják majd, s őt akarják felszedni, nem pedig Téged megismerni.

Aztán eltelik pár év. Kiírnak a forgatókönyvből, de mivel a színházi szakma lenézi a kereskedelmi tévés műfajt, komoly színpadra kerülni (még ha végzettséget szerzel is közben) a szakmai előéletednek hála, nem lesz sok esélyed. Viszont a többi csatorna sem vesz át, hiszen már RTL-es Berényi Tamarillaként könyvelt el az ország.

Maximum a Való Világ 76 szavazását vezetheted, miközben a bulvárlapok a magánéleted legrejtettebb titkain csámcsognak (kb akkortájt, amikor huszonévesen a nagy szerelmek, nagy csalódások, és családalapítás amúgy sem könnyű időszakát élnéd, ha hagynák.)

No igen, és azt is vedd számításba, hogy huszonévesen a legtöbben kislányos/kisfiús zavarba kerülünk, hacsak egy gyerekkori fényképünk is a párunk kezébe kerül... Hát még, ha a 13 esztendős Berényi Tamarilla fotósorozata...)

Egyszóval, sok hátulütője van az efféle színészi munkának. Ha nem csak az ismertség vonz, hanem maga a színészi pálya, azt javaslom, kezdetnek lépj be egy diák színjátszó körbe, vagy ha nincs, hát szervezz egyet! Itt baráti körben, komoly tét nélkül szerezhetsz sok-sok értékes tapasztalatot. Adj még magadnak időt a nyugodt tanulásra, kamaszkorra. Aztán, ha évek múltán is megmarad a késztetésed, tanulj tovább színművészeti iskolában. Közben tested, lelked, szellemed érni fog, s mint gyönyörű, fiatal és valóban tehetséges színésznő válsz ismertté és elismertté, s ez az ismerség nem csupán szalmaláng életű lesz, hanem talán évtizedekig tartó.

Csak egyet ígérj meg! Ha megfogadod a tanácsomat, híres dívaként egy gondolat erejéig emlékezz majd meg rólam az interjúk hasábjain! :) Vagy küldj majd egy autogramot ;)

Szeretettel üdvözöllek:

Tomi :)