Ha egy zenei rádióban beszélnek, mesélnek egy zenészről, akkor miért adják más előadó zenéjét előtte és utána is?

Rádióban nem dolgoztam, de tévékben eltöltött 20 év alatt megtanultam másképp kell gondolkodni, hiszen még a "legélőbb" műsorok is szerkesztve vannak. A rádiókat, ill. műsorvezetőket nagyban behatárolja a szerkesztett műsorrend és a jogtisztaság betartása. Rádióknak van egy bizonyos zenei anyaga, melyekből válogathatnak. Azonkívül nem mehet más adásba. Hiába említik David Bowie-t, ha nincs joguk leadni a zenéit. A jogtiszta anyagok is különböző feltételekkel adható adásba, egyesek csak hetente, mások havonta egyszer, vagy összesen csak egyszer, míg némelyik korlátlanul.

(videógrafikusként nekem főként a képekre, videókra kell így figyelnem, de zenét sem vághatok be bármit, csak azokat, melyekre van licensz vásárolva. Emberekről csak akkor adhatunk le képet, ha szerződéssel engedélyezve van. Ezekben sokszor kikötik, melyik fotót lehet használni, azt hányszor, stb.)

4: Zene esetében ez kicsit másképpen van. Nincs szükség külön licenszekre a dalokhoz, egyszerűen lejelented az artisjoushoz, hogy milyen zenéket adsz le. Van egy havi díj, amit befizetsz és a listád alapján ők osztják szét az előadók vagy inkább a kiadók között.

Rádióknál inkább az szokott az ilyesmi oka lenni, hogy vannak vállalásaik, amiket be kell tartaniuk. Pl. magyar zene arány, 10 évnél fiatalabb zenék aránya, vagy akár bizonyos stílusok aránya. Ha az adott előadó dalai valamiért ebbe nem férnek bele, akkor hiába róla beszélnek, más zenéket fognak adni. De akkor miért beszélnek róla? Hát azért, mert szöveg arány is meg van határozva.