Ezt valaki le tudná fordítani nekem?

Valamikor a világot uraltam,

Nagy dolgok mozdultak, mikor megszólaltam;

Most el kell rejtőznöm minden éjjel

A bűnözők elől, kiket én csaptam széjjel.

Valamikor rémültek voltak,

Amikor csak a szemükbe néztem;

A falusiak éljeneznének az úton

A hősért, aki voltam.

Egy percre megvolt mindenünk,

A következőben hanyatlani kezdtünk,

Távol mindentől, amit egyszer elértem,

A segítségemért sikítottak, de ott megdermedtem.

A határtalan égre meredtem,

Felhő kórusok zenéltek az égben:

„Fordulj meg, vedd fel a kardom, és használd a pengét,

Mely egyszer engedelmességre bírta gonosz ellenségét,

És reméld, egy napon ez a káosz és

Pusztulás majd jobbra fordul,

Nem lesz soha íj a kezekben!” –

Ez volt, mikor a földet én vezettem.

A kúszónövények és a csontok

Belehelték az ajtókat és bedobozoltak minket,

Nyilak repültek mint a fénysugár,

Mindent megpróbáltam, hogy maradhassak és harcolhassak,

Ahogy az élő halottak ellepték az utcát,

Családok hulltak szét a lábamnál,

Az élet maga egy hajszálon lógott –

Oh! Miért nem maradtam ott?!

A határtalan égre meredtem,

Felhő kórusok zenéltek az égben:

„Fordulj meg, vedd fel a kardom, és használd a pengét,

Mely egyszer engedelmességre bírta gonosz ellenségét!”

Ha ebben a csatában el kell pusztulnom,

Herobrine a nevemen szólít majd, tudom;

Jobb lesz állást foglalnom –

És ez volt, mikor a földet vezettem.