Aki csendesnek ismeri meg amásikat ( vagyis az ugye ált. "alsóbbrendű" marad, tehát lenézik, mert csendes), és az később elkezd beszélni, azt utána is ugyanúgy lenézik?

Aki visszafogott az elején, az bölcsességre vall, én is, ha új munkahelyre, új környezetbe, új tanfolyamba kerülök, általában visszafogott vagyok, de nem érdekel más véleménye, csak felmérem a terepet, kihez hogy viszonyuljak. De én alapból nem engedem, hogy lelkifrekvencia szinten bárki felém rezegjen, vagy maga alá rendelje a tudatom.

Volt olyan munkahely, ahol több hónapig nem szólaltam meg, hanem végeztem a feladatom, néha belekötöttek, de hamar ráébredtek, a csendesség nem alázatosság.

Szóval hülyeség, amit mondasz. Ne foglalkozz mások véleményével. Arra ügyelj, ne legyél túl sokáig visszafogott, mert ha elaprózod, az már gyengeség.

Vannak, akik csak úgy tudják a másik tudatát maguk alá rendelni, hogy nagy viharral jönnek, vagy folyamatosan beszélnek. Általában pont ezek a gyenge emberek. A sokat beszélő elsőnek felényesnek, csapatvezetőnek tűnhet, de később a sok értelmetlen zagyvaság után értelmi szinten alább fog rendeltetni.