Fiúk! Titeket zavar/idegesít, ha egy làny jàtsza az elérhetetlent vagy inkàbb kihívàsként fogjàrok fel?

Nem zavar, az ő dolga, hogy mit csinál. De össze nem jönnék vele.

Miért?

Mert nekem egy őszinte, értelmes lány kell, aki felvállalja az érzéseit. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy azonnal tegye szét a lábát, de tudod, se olyan lány nem kell, aki megjátssza magát, se olyan, akinél azt érzem, hogy csak amolyan egye fene, próbáljuk meg alapon van velem.

Nem kihívás, ez izzít fel. Minél jobban elutasít annál jobban akarom. Imádom a kezdődő kapcsolatokban az elején ezt a játékot. Amikor eleinte játsza az elérhetetlent, de mivel ez csak rátesz a tűzre még jobban akarom, ahhoz, hogy kiszeressek belőle meg kell ismernem, emiatt előbb utóbb igent mond a randira, fokozatosan megtetszek neki, aztán amikor már nem tud kiverni a fejéből én kezdem ezt, végül amikor már mindkettőnkbe tombol a vágy a szenvedély vége a játéknak és 200-as pulzus mellett egymás karjaiba borulunk.

bocsi kicsit beleéltem magamat :D