Ha volt már kapcsolatod, akkor az milyen volt?

Az ha szeret vagy szeretsz valakit az még nem szerelem, (hisz a szuleidet is szereted) ha szerelemmel szereted akkor légy vele majd, ezt pedig onnan tudod majd, hogy a számodra amugyis irritalo dolgot teszi, megse zavar, izgulsz ha meglatod es vele kell lenned/beszelned, "megijedsz" ha radir "uristen o irt ram", alig varod elolvasd, sokat gondolsz ra, elkepzeled magatokat mirol beszelgetnetek es merre mennetek, mosolyogsz ha rágondolsz, imadod az illatat, boldog vagy azutan miutan egyutt toltottetek az idot... ilyenek.

Hogy jó elmeny e? Persze, hogy az, hisz ugy erzed o a masik feled, a mindened. Van e benne nehezseg? Rengeteg nehezsegbe fogtok utkozni, de akik igazan szeretik szerelemmel egymast, megtudjak oldani egyutt!! ezeket. Jó dolog harcolni egy kapcsolatert, de, ha csak te harcolsz erte, akkor annak nincs mar ertelme.

Én egyszer a féltékenységet is tapasztaltam. (Storytime!)

A legjobb barátom, amikor nem tudtam vele találkozni sok ideig, már korábban is nagyon hiányzott (ez a szerelemben/kapcsolatban is lesz). Amikor először megtetszett nekem, pechemre a barátnőmnek is akkor tetszett meg, én viszont nem mertem bevallani, hogy szeretem. Ő pedig igen. Féltékeny lettem, rosszul esett hogy ők ketten lettek egy pár. Látszott is rajtam abból, hogy hogy beszélek velük, és még étvágyam sem volt.

Később szerencsére szakítottak, bár olyankor már nem tetszett nekem, csak legjobb barátként szerettem. És pár hónap múlva megtudtam, hogy tetszem neki. Én elutasítottam őt, mivel, mint mondtam is, akkoriban már csak barátként szerettem, viszont adtam neki egy esélyt. Hamar szerelmes lettem belé.

Két hónap múlva találkozhattunk is (mivel online ismertük meg egymást), és az első tali egyben a kedvencem is.

Azóta is együtt vagyunk (habár volt néhány szakítás közben, viszont utána újra egymásra találtunk, és mással sem voltunk együtt ezek alatt az idők alatt). Imádok vele lenni, minden percemet vele tölteni, boldoggá tesz az, ha boldoggá tehetem őt. Ha valamilyen baj van, megbeszéljük. Olyan is megesett, hogy aggódtam érte, amikor másnapig nem ment át neki az üzenet, mert féltem, mi történt vele. Szerencsére semmi nagy dolog.

Velem is sokszor volt már, hogy elképzeltem vele dolgokat, hogy miket fogunk csinálni a jövőben.

Összefoglalva: a szerelem tele van élményekkel és boldogsággal, ha a bizonyos személlyel együtt lehetsz (és persze ő is viszont szeret, és nem úgy bánik veled mint a kutyával). Nehézségek is sokszor akadnak/akadhatnak, az apró vitáktól kezdve a kisebb hazugságokon át a megcsalásig. Viszont ne hidd azt, hogy ezek minden kapcsolatban vannak! Nem mindenhol van megcsalás, rengeteg kapcsolatban hűséges a két fél.

Bocsi hogy regényt írtam😅

Az eleje szép, mikor ismerkedtek és összejöttök, aztán egyre több nehézség lesz sok szempontból. Ez abból a szempontból kell, hogy összecsiszolódjatok/alakuljon a kapcsolatotok úgy, hogy mindkettőtöknek megfelelő legyen, de másrészről sok esetben szétfogtok menni, mert ilyenkor ütközik ki, hogy nem passzoltok.

A legrosszabb része ha megcsalnak vagy eldobnak mint egy rongyot, szintén nagyon rossz amikor az a nézés, ami az elején volt a másiknak feléd, elmúlik és látod hogy ugyanolyan lettél neki, mint bármelyik idegen.

Ezeket persze feldolgozza aztán az ember és továbblép, de elég fájdalmasak.

kb 25 kapcsolatom volt eddig, ebből 1-et neveznék normálisnak, de az is csak 7 hónapig tartott, és igen elég sok nehézség van bennük.

Ezt leszámítva biztos vannak nagyon jó kapcsolatok, csak nekem nem jöttek össze:/

Eddig 3 kapcsolatom volt.

Az elsőben egy tini fellángolás volt, kb egy hónapig tartott.

A második az majdnem 2 éves volt. Rengeteget tanultam belőle (jót is meg rosszat is), de a vége felé elérkezett az a pont, amikor már nem voltam szerelmes.

Aztán volt egy srác, akibe szerelmes voltam (legalábbis nagyon vonzódtam hozzá), de vele nem jött össze.

A mostani páromnak meg megmondtam a kapcsolatunk elején, hogy nem leszek vele örökre. A páromat nem egyszer választom, hanem minden nap, amikor vele kelek, vele fekszem és neki mondom, hogy szeretem.

Nekem eddig volt 3 kapcsolatom.

az első az ilyen 1-2 hónapos volt,az elején minden happy volt. Aztán kezdtünk egymásba unni,közös megegyezéssel szakítottunk.

A második egy nagyon toxikus(nem kívánom senkinek) kapcsolat volt..

az elején itt is minden jó volt,sokat találkoztunk,beszélgettünk.. azt hittem valami normális. Aztán elkezdett érzelmileg zsarolni és bárhogy ahogy tudott lelkileg bántani. ez 2-3 hónapig tartott.

A harmadik ami most van már 1 éves. Vannak viták,de ilyen apróságok(talán nálunk ez a nehézség) na meg egy kis távolság van köztünk,de azt legyürjük:)). De azon kívül minden jó,elvagyunk szeretjük egymást.

Szóval én nem az "elsőt" hívnám az első nagy szerelmemnek hanem a harmadikat.