Lányok, fiúk számotokra milyen az ideális partner?

Belső: intelligens,humoros,őszinte, ne legyen túl nyálas, viszont mutassa ki az érzelmeit.

Külső: legyen magas minimum 180 cm (183 centi magas vagyok. :/)

testalkat mindegy, szeretem a mackós fiúkat,de a vékonyakkal sincs gáz.

szem-frizura szín lényegtelen, a kék-barna párost szeretem,de nem lényeges szempont.

Ezeket tényleg így gondolom, nem sablon szöveg.

egy átlagos 18/L

Nalam magasabb, lehetoles sportos. Szeressen, legyen huseges, jo beszelgetopartner, intelligens es humoros.

16/L

Belső: őszinte, nem túl magabiztos, humoros, kitartó, értelmes, intelligens, érdeklődő.

Kinézet: ha lehet, akkor fekete hajú, barna szemű, az ilyen fiúkért oda vagyok, a szőkéket és vöröseket ki nem állhatom, a kék és zöld szem sem jön be. És fura, de nekem az alacsony srácok tetszenek :D

Mondanám, hogy a külső nem számít, de az úgysem igaz :-) De a belső tulajdonságok mellett ez eltörpül. Szeretem a magasabb fiúkat (én 170 cm vagyok), nem muszáj hogy sportos legyen, nem kellenek a kockák és az izmos karok, csak ne legyen hordó :) Valahogy a hosszú hajú fiúkhoz nem tudom vonzódni. A többi dolog, hogy szemszín stb, nem számít. Nem érdekel, hogy szemüveges-e vagy sem. Öltözködésileg legyen átlagos, póló, farmer, edzőcipő. Alkalmakkor persze csinosabb :) Mindig legyen ápolt, jó illatú, ügyeljen a körmei tisztaságára és hosszára is, mert nálam az nagyon fontos!!

Belsőleg pedig: egyforma értékrendünk legyen. Fontos a hűség, őszinteség, szeretet. Nálam az is fontos, hogy házasság előtt ne feküdjünk le egymással, és ez bár a kapcsolatunkban megvalósul, de ő sajnos nem keresztény életmódot folytat :( Ami zavar, de engem ő nem gátol ebben.

Nyilván fontos az egyforma világnézet, az egyforma célok (családalapítás, munka, ház) és a közös szellemi színvonal. Ha nem tudnék vele elbeszélgetni normálisan komolyabb témákról, nem is szerettem volna bele. :)

Akkor sem tudnám hosszabb távon magam mellett elképzelni, ha neki a hétvégi bulizás és piálás tartozna az érdeklődési körébe. Helyette inkább mozi, sétálások, egy kis vacsi vagy hasonlók.

És ami a legfontosabb: bár nem házasságban élünk, de lételemű az elkötelezettség a párkapcsolat felé. Hisz akkor mi adna okot a megbocsájtásra, kompromisszumokra? A félelem, hogy "nehogy egyedül maradjak"? Az nagyon gyerekes lenne! Mi tudjuk, hogy lelki társak vagyunk és le tudnánk egymás mellett élni az életünket, mert közös céljaink vannak, és egymás személyiségéhez pluszban hozzáteszünk. Ezért tudjuk hogy hogy a problémákat orvosolni kell, és kompromisszumokat kell kötni.

Szóval én megtaláltam az igazit :)

Annyit sajnálok csak, hogy nem keresztény, és hogy lelkis dolgokról nem szeret nagyon beszélgetni, de remélem, hogy ez változni fog.

18/L

2 éve együtt

Nekem az az ideális partner, akivel jól érezzük magunkat és vonzódunk egymáshoz.

Teljesen mindegy, hogy néz ki, és milyen a személyisége, ameddig átlagos (humoros, határzott, értelmes, perverz) és vonzódok hozzá. :)

17/L