16-18 éves srácok! Ti melyiket választanátok? (lent)

POV: Szakítottál egy lánnyal. Azóta nem érdekelt más lány, de vele sem akartál foglalkozni, be beszélted magadnak hogy ő nem kell neked. Eltelt két év. Néha feljöttek érzések, hogy igazából szereted, és hiányzik, és nagyon rossz döntést hoztál, de ezeket elnyomtad az idő folyamán, mert nem bírtál volna ezzel szembe nézni. De egy idő után nem bírod letagadni magad előtt sem, őt akarod. A lány észreveszi nyitottságod, szerelmet vall neked ennyi idő után, elmondja hogy titokban azóta is szeret. Megijedsz a dolgok súlyától, és elutasítod. Inkább bebeszéled magadnak hogy neked nem is ő kell, csak egy kapcsolatra vágysz, amiatt éreztél így. Elkezdesz más lányokkal beszélni, de mind hidegen hagy. Egy idő után rá jössz, hogy tévedtél, te nagyon is szereted azt a lányt, és igen is vele akarsz lenni, jobban mint valaha bárki mással. De ő már addigra kiszeretett belőled, és nem szeretne össze jönni veled újra. Mit választanál, hogyha tényleg te életed szerelmének tekinted?

- a) elutasít, és továbbra is ignoráljátok egymást, ahogyan addig

- b) megbeszélitek mélyebben, hogy mi volt ez az egész, hogy mit jelentetek/jelentettetek egymásnak, és mivel az egymás iránti vágy mindkettőtökben ott van kavartok egy ideig, de a lány nem lesz a barátnőd, és egy idő után így is lezárja a dolgot, de addig megtapasztalhatnál vele ilyen-olyan intim élményeket.

(szöveges választ is kérek ha lehet)