Fiúk? Veletek is előfordul, hogy egy olyan lány tetszik meg / szerelmesek lesztek belé, aki elsőre egyáltalán nem tetszett, talán még csúnya is volt?

Pont most van ilyen velem. Általános iskolás osztálytársam tetszett meg mostanság, mert eszembe jutott random. Akkor nagyon gyűlöltem, mert sokat tapogatott, dörgölőzött hozzám (csúnyának tartottam, nem tetszett - ezért nem szerettem) és most tartok ott, hogy ráírok facebookon:D hátha.

Azóta nem lett "szebb" csak érettebb lettem és képes vagyok értékelni a belsőt, neki pedig az nagyon helyén van számomra.

Akkor elmesélek egy történetet.

9.-ik év elején felvettek egy mondhatni elit gimibe, persze protekcióval, tekintve hogy nagyon rossz gyerek voltam, mindig csináltam a balhét, verekedtem és hasonló dolgok. Világ életemben nagy bulizós voltam, sokat ittam és nőztem. Az első nap találkoztam össze ezzel a lánnyal, akit nem csak, hogy csúnyának tartottam, sőt kifejezetten idegesített is, hogy mindig kereste a társaságom, annak ellenére, hogy mindig mekkora g*ci voltam vele. Többször volt, hogy beszóltam neki mert egyszerűen annyira idegesített, hogy nem száll le rólam, és keresi a társaságom és a lehetőséget, hogy beszéljen velem. De egyfelől volt bennem valami kiváncsiság is, hogy: azt értem, hogy ő mást lát bennem, mint amit mutattam magamból, de mindezek ellenére, hogy tudja ezeket elviselni amiket teszek/mondok neki. De ő tovább próbálkozott, nem adta fel, és mindenképpen valahogy a össze akart velem “barátkozni.” Ez ment kb. fél évig, amikor is volt egy nagyon érzékeny időszakom. Akkor szinte még egy csövessel is beszélgettem volna, annyira nem voltam jó passzban. Azelőtt sose írt nekem facebookon, mindig csak élőbe próbálkozott, de valahogy pont akkor sikerült rámírnia, amikor ez az időszakom volt. Akkor volt először, hogy nem löktem el magamtól, és kicsit lejebb eresztettem azt a falat, amit felhúztam. Nagyon jót beszélgettem vele, és nagyon megértő volt, “sose találtak a szavaim ilyen megértő fülekre mint amilyen az övé volt. “ Persze itt még szóba se jött nálam, hogy tetszik, vagy bármi, inkább egy nagyon jó barátnak tartottam, aki ott van mellettem, és meghallgat. Mindennap beszéltünk, és bármikor egyedül volt a másik, támogattuk, vagy legalább is próbáltuk támogatni a másikat. (Persze ez nem mindig sikerült, hiszen elég makacsok voltunk mindketten.) Viszont nemcsak, egyre többet beszélgettünk, hanem egyre több volt a fizikai kontaktus is. Volt hogy a suliban rajz órán kártyáztunk és, azon kaptam magam, hogy belém karol és úgy tartja a lapokat. De olyan is volt, hogy amikor ültünk egymás mellett, magától átkarolt. Ahogy egyre több volt a fizikai kontaktus, egyre jobban megszoktam, és egy idő után nem nyílvánítottam neki nagyobb jelentőséget. Ahogy egyre több időt töltöttünk a másikkal, és ahogy kezdtem jobban megismerni, annál jobban tetszettek először a belső tulajdonságai. Mindig meghallgatott és megértő volt, és nagyon megbíztam benne. Jobban bíztam benne, mint a saját családomban, mert tudtam, hogy benne bízhatok. Az első fordulópont akkor volt, amikor először megöleltük egymást. Na az filmbe illő ölelés volt, és az érzések, amik elindultak bennem, azok még inkább. Mintha elgázoltak volna egy kocsival, annyira hirtelen jött, új érzések kavarogtak akkor bennem. Sok lánnyal voltam előtte, de senki sem tudott olyan érzéseket kiváltani belőlem, mint akkor ő (pláne nem egy öleléssel.) Ekkor már legbelül mélyen tudtam, hogy nekem ő kell. Ez eddigi “csúnyasága” a világ legszebb leányzójává változtatta a szemembe.

Szóval, igen előfordult már, de abban biztos vagyok, hogy ritka. De létezik ez a fajta “jelenség.”

19 F

Ha megpróbálom magam őszintén górcső alá venni, akkor azt kell mondjam, hogy aki semmilyen (szexuális) vonzerőt nem gyakorol rám, ami lehet, hogy nem is tudatosul bennem, az lehet akármilyen belsőleg, hiába ismerem meg, nem fog „megszépülni“ vagy nem lesz a vágyam tárgya. Ha viszont vonz (még akár úgy is, hogy észre se veszem, nem realizálom), akkor lehet „csúnya” is akàr, őt, ha közelebb kerül hozzám, akkor megszeretem.

10

Ne feledd az „ami elérhetetlen, az még szebb, még kívánatosabb” faktort sem!