Mégis mi a fenét csináljak? Ez így nem helyes.

Szóval a szüleim és egy kedves házaspár nagyon jó barátok már vagy 35 éve, még gimiben voltak anyu és ott a férj osztálytársak meg barátok. Olyan hetente-két hetente mindig találkozunk velük. Viszont van egy a bátyámnál egy évvel fiatalabb, vagyis 20 éves fiúk, akivel nyilván kicsi korunk óta jóban vagyunk. Viszont anyám mindig kiemelte hogy csak barátok lehetünk, mert régen látta rajtam hogy tetszik. Na most ez azóta sem múlt el, ott volt amikor először ittam rövidet (ráadásul Jägert…) és nagyon rosszul lettem tőle, akkor nagyon kedves volt és kb 2 órán át beszélgetett velem a fürdő padlón ülve. Aztán sok ilyen “pillanatunk” volt még, csókolóztunk is, én vele csókolóztam először, aztán most egy időre elment külföldre tanulni, és mi közben rájöttünk hogy kicsit többek vagyunk mint barátok, éjszakánként órákat telefonáltunk. Amint idén évelején hazajött teljesen megbolondultunk, lefeküdtünk, sokszor, nagyon sokszor. És lényegében együtt voltunk. Majd ma leültünk megbeszélni hogy ezt nem lehet csinálni, és szakítanunk kell, mert a szüleim mind a kettőnkre szörnyen mérgesek lesznek. Jól meg is állapodtunk, minden, majd az ágyában találtam magam… Nekem ez nem megy, pont az én formám hogy abba a pasiba szeretek bele akibe nem kéne. Gondolkodtam hogy a bátyámnak elmondjam-e, de félek hogy nagyon lecseszi a srácot, hogy “megrontott” engem. Mit csináljak? Előre köszönöm! 17L