Tetszik egy srác végre, hosszú idő után, de nem a legegyszerűbb a helyzet. Most viszont mit tegyek?

Elnézést a hosszabb leírásért, de így tudom jobban elmagyarázni a dolgot.

19 éves vagyok és két éven keresztül voltam szerelmes egy fiúba, soha nem éreztem ilyet, sőt barátom sem volt soha. A sráccal nem lett semmi és barátnője lett. Egy másik városban lakott. Én is tudom, hogy ilyenkor nem szabad utána futni, azonban az érzéseknek nem lehet parancsolni, így csak úgy magamban szerettem továbbra. Költő lelkületű is vagyok, tehát nekem mindig fontos, hogy ki fog meg igazán, de nem csak tetszésre, annál jobban. Őszintén: senki. Rajta kívül soha senki.

Amúgy minden fiúval kicsit meggondoltabban viselkednem az apám miatt, ugyanis ő soha nem volt normális anyával és alkoholista is, nem is beszélek vele.

Azonban végre megtörtént. Egy srác megfogott innen a városomból,csak látásból ismerem, de vannak közös ismerőseink. Egy nagyon illemtudó fiú, a nőket tényleg megbecsüli, szerény, alázatos, sportol is nagyon régóta és elzűlhetett volna, mint sokan a városunkban, de a sport miatt nem cigizik stb, ami itt tényleg becsülendő. Nehezen megközelíthető, titokzatos, mert ő is visszahúzódó, mint én, tényleg kenyérre lehet kenni olyan jószívű és nagylelkű. Igen ám, viszont van egy bökkenő... Félig roma... Ami nekem nem bökkenő, nem ítélek el senkit, nekem az a fontos milyen ember. (Apám nem roma mégis egy idióta volt, tehát...) Na de az anyám csak olyat akar nekem, akit ő jól megnézett, és a romáktól, mégha csak fél is, tiltva vagyunk és soha nem leszek a lánya, ha vele csak randizni is elmegyek. Megértem miért félt, hiszen ott vannak a sztereotípiák, amit mindenki tud... De mindenki megérdemel egy esélyt és saját kárán tanul az ember. Valamiért nem tudok most az érzéseimnek nemet mondani, nagyon megfogott, amilyen ember, amilyen szenvedéllyel van valami iránt, és hát helyes is baromira. Viszont itt a következő baj, ugyanis oké, randiznánk, anya lehet megenyhül tegyük fel, de mivel visszahúzódó vagyok, most nagyon cinkesen érzem magam, ugyanis múltkor találkoztam véletlenszerűen vele, jött ki az egyik boltból és pont elém lépett ki, én meg mivel teljesen odavagyok érte, és még nem volt nagyon ilyen velem, nagyon cinkesen hátra ugrottam és elfordultam tőle. (Valószínűleg egy független embertől is megijedtem volna, mert el voltam bambulva, ahogy rám nyitott, hát és pont ő volt ott) Kínos szituba kevertem magam, de ez történik mindig, ha a közelemben van, annyira szerencsétlen vagyok. Ha lenne is valami, mi van ha ezzel a cinkes sztorival, nem akarna semmit? Ugyanis kedves meg minden, de ha azt hitte, hogy egy hülye liba vagyok?

Most mit tegyek? Hagyjam is, mert legalább úgymond jól jön ez a beégés, hogy ne legyek vele, vagy ha nem hagyom, szerintetek nem égtem le nagyon? Xd Nem vagyok már 16, de mivel nem nagyon tetszett még tényleg senki, így nem éltem át ilyet.

Kérlek titeket, a bunkó válaszolók kerüljenek.

Nem tudok kitől tanácsot kérni.