Sok mai fiatal lány miért teszi ki a női bájait ennyire?

Tényleg meg tudok néha lepődni. Április vége felé járunk az évben, tehát nincs valami eget rekesztő meleg, szép, jó, napos idő van, de még egyáltalán nincs kánikula stb. ma például 21 °C volt a városban, ahol lakom. Korán reggel még kellhet egy kabát, de napközben egy pulcsi is elég lehet.

Erre a sulimban látok egy olyan lányt, aki kvázi még nyárra is eléggé bevállalós öltözéket viselt. Olyan rövidnadrág, ami szinte bugyinak is elmenne. Kvázi hosszabb volt a pólója, mint a nadrág. Hozzá csíkos térdzokni. Felül egy kis lenge póló, plusz egy pulóver. A pláne az, hogy amúgy okos csaj lehet, mivel már láttam több tanulmányi rendezvényen, tehát nem a suli k*rvájáról van szó. Más lányokon szintén láttam már olyan (akár fényes) cicanadrágokat. Olyat is láttam, hogy megjegyezte a mögötte lévő, hogy kilóg a segge a nadrágból. Erre jól megijedt, erre mondta neki, hogy ne ijedjen meg, csak rettenetesen feszül a nadrág. Erre azt mondja, hogy "Ja, ok XD". Mitől szemérmesebb, vagy kevésbé szégyenlésre méltó az, ha valakin nem látszik az se, hogy viselne bugyit, de baromira testhez tapad a nadrág, mintha egyszerűen egy tangában járkálna? Szerintem pont ugyanolyan... Mind a kettő igazából csak a fő nemi jelleget takarja, de azt se túlságosan szélsőségesen. A másik természetesen büszke az egyre növögető melleire, és direkt húz fel olyan felsőket, amelyek nem takarják a mellkas feletti részt semennyire, csak két hajszálvékony pánttal. Utóbbit nem is suliban láttam, hanem egy különösen tehetséges fiataloknak szóló programon. Tehát nagy eséllyel ő sem a város utánpótlás ribiligenerációját erősíti.

Nem akarok ítélkezni, egyszerűen nem értem, hogy mi értelme. Nem hinném, hogy vissza kellene menni a 100 évvel ez előtti időkre, amikor még a strandokon is erkölcsőrök voltak, és centivel mérték a hosszúságot, meg nézték, hogy elég bő-e, de nem értem.

Nem akarok boomerkedni, én magam is fiatal, tizenéves vagyok, de srác.

Mégis mi értelme ennek? Miért jó? Miért nem nagyobb a szemérmesség, illetve a szégyenlősség? Kinek jó ez mégis? A szülők miért engedik?