Milyen az amikor igazán szerelmes vagy?

kétségtelenül meglepően kegyetlen érzés ... ha nem viszonozzák.

a szíved gyorsabb ver, de komolyan , folyton látni akarod, hallani a hangját, azt kívánod bár magához ölelne és úgy maradnátok örökre. Egyfolytában mindennap rágondolsz, és hiába próbálod ki verni a fejedből, nem megy. A gondolataid folyton hozzá kanyarodnak vissza. Ha elég jól ismered, akkor azon kattogsz hogy vajon mit nem tudsz még róla, és vajon érez e valamit irántad. Elképzeled vele a jövőt, a gyerekeket, azt hogy reggel az ő karjában ébredsz. Elismered a hibáit, de vele együtt egyedi és elfogadod, sőt a hibáit is nagyon szereted benne .És minden olyan tökéletesnek tűnik. Azt hiszed, hogy egymásnak vagytok teremtve.

és mind ez után rájössz nincs nála esélyed, mert azt érzed hogy túl jó hozzád, és te csak átlagos vagy... és amikor látod egy másik lánnyal és tudod hogy ő igazából nem illik hozzá . Akkor az borzalmasan fáj. Szinte nem kapsz levegőt abban a pillanatban.

Nagyjából ennyit kell tudni a szerelemről :D

17L

Ha nem viszonozzák, netán áltat de közben mással van az olyan mintha egy világ terhe lenne rajtad ami lassan agyon nyom, amikor nincs veled és elkap a kétségbeesés akkor pedig magadban ordítasz a fájdalomtól, miközben azért könyörögsz hogy egyetlen pillanatot adjon az életéből még akkor is ha az csak egy ergya kis fb üzenet is ami után meg a föld felett lebegsz aztán az egész elölről.

Ha viszonozza az pedig csodálatos. Rá gondolni, meglátni, hozzáérni, megölelni olyan érzés mintha a szíved egyre csak nőne és nőne, annyira hogy szinte szétfeszíti a mellkasod, és érzed a meleget ami egyszerűen csak boldogság. Ha pedig mosolyog, rádnéz és mond valami kis rá jellemző édes idétlenséget az olyan mintha kisütne a nap.

Régi kérdés volt de na :)