Ezt a verset én írtam. Kinek mi a véleménye?

Menthetetlen

Reméltem, elmúlik egyszer.

Azt hittem, jobb lesz, s nem kínoz majd tovább.

Megálmodtam már végtelenszer,

De nem úgy lett, hogy lehettem ennél is butább?

Mint a sakkban a bábuk, csak állunk egymással szemben.

Ellenségek lennénk, vagy talán csak megjátsszuk mindezt?

Én úgy vélem, a világ a közönség, és mi, ketten, az éljenzett kétség.

Megérdemlik, hogy átverjük őket, vagy győzedelmeskedik a vétség?

Mert igen, mi nem vagyunk jobbak holmi eldobott rongynál,

Amiket tettünk, soha nem lesznek megbocsájtva már.

Talán meg sem érdemelnénk, hisz oly sok mindent kaptunk már.

Te engem, én téged, és azt a felejthetetlen, csodás éjszakát.