Hogyan tudok egy buliban úgymond bevágódni a srácnál, aki tetszik?

"Én nem nyomulni szeretnék, hanem csak azt, hogy jóba kerüljek vele. Ne forgasd ki a szavaimat"

Nem akartam kiforgatni a szavaidat, ne haragudj. Ahhoz, hogy jóba kerülj vele kölcsönös szimpátia kell és közös érdeklődési kör, közös témák, hogy tudjatok miről beszélgetni. Te írtad fentebb, hogy egészen más pasik jönnek be neked, mint a barátnőidnek. Ez a pasiknál is így van. Ha egyáltalán nem kezdeményez nálad, akkor lehet, hogy baromira nem vagy az esete. Ezzel nem akarom elvenni a kedvedet a vele való ismerkedéstől, csak jelzem, hogy akár ez is lehet. Én is próbálkoztam görcsösen sokat olyan csajoknál, akik levegőnek néztek, sok idő eltelt, mire rájöttem, hogy felesleges erőltetni ami nem megy. Megváltoztam, ma már csendes megfigyelő vagyok, figyelem a hölgyek reakcióit és aki nem küld magától jeleket, nem tart szemkontaktust velem, nem mosolyog rám, vagy egyenesen azt látom a szemében, hogy megvetően mér végig, stb. azoknál alapból nem kezdeményezek.

Keress vele szemkontaktust, ha érdekled, akkor észre fogod venni. Nézd meg az érdeklődési körét, tájékozódj! Sok sikert!

Ha tetszik és összejönni szeretnél vele, vagy legalábbis megtudni, hogy érdekled-e partnerkapcsolat céljából, vagy nem, tehát van-e esélyed nála és jelenleg csak látásból ismeritek egymást a gimiből, akkor írj neki mondjuk instán, hogy van-e kedve beszélgetni, mert szimpatikus és szívesen megismernéd. Ha normális gondolkodású srác, akkor válaszol és megírja, hogy él-e ezzel az ismerkedős opcióval, vagy sem. Ha viszont egy nagyképű barom, akkor azt is meg fogod tudni a válaszából. Nincs mit veszítened.

Remélhetőleg csak tetszik és nem zúgtál bele, utóbbi esetben fájni fog, ha netán tapló lesz veled. Próba, cseresznye! :)

Ciki és kellemetlen, ha visszautasítanak, főleg, ha ki is gúnyolnak érte, ma már csak nevetek rajta, pedig akkor eléggé rosszul esett. :) Öregebb bútordarab vagyok 40+ évesen, gimis korunkban még nem volt mobil, fb, messenger, insta, még internet sem. Szóbeli, vagy papírcetlis üzengetés volt órákon, szünetben. Esetleg színes, illatos levélpapír, kis aranyos figurával a sarkában, színes borítékban, amit a legszebb írásukkal írtak meg a lánykák és osztálytárs-barátnőkkel juttatták el a címzettnek. Mi C-sek voltunk, egy szép, feketeszemű D-s lánytól osztálytársnőm hozott egy cetlit, aki kolis szobatársa volt a lánynak. Már nem emlékszem mi volt benne, talán randira hívott, de nem nagyon mutathattam érdeklődést, mert egy tapasztalatlan, éretlen kis idióta voltam 14-15 évesen és szerelmes voltam egy barna lánykába már rég, persze reménytelenül.

Aztán egy szőke osztálytársnőmbe zúgtam bele, akinek fél év után levelet írtam, rendesen, postán. :) Az osztályban nem mertem megszólítani és elhívni sétálni, persze beszélgettünk néha semleges témákról, de nem kereste soha a társaságom, akik pedig keresték volna, engem nem érdekeltek, mert őt szerettem. :)

Viszont rendesen, normálisan válaszolt és leírta, hogy meglepődött a levélen, de semmi esélyem, más típusok jönnek be neki, szóval szépen lepattintott. Aztán bizonyította is, mert ezzel egyidőben egy laza, sportos, nagydumás, csajozós sráccal jött össze az osztályból, neki megmutatta persze a levelemet is, aki a következő osztálykiránduláson pár hónappal később, esti közös társas dumálgatáskor az egész osztály előtt jól be is égetett vele, vagyis kigúnyolt. Akkor égett a fejem, de ma már csak nevetek rajta. :)

Nektek könnyebb dolgotok van, csak kiírjátok instára, hogy "KBE, vélemény és hasonlók" és már próbálkozhatnak is a lovagok. :)